Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)

sakor, ha burkolva is, eljutottak a magyar önállóság gondolatának a tanításához, a fennálló társadalmi rendszer bírálata nélkül.69 Noszlopy Gáspár a következő, az 1833. március 26-án tartott vizsga sze­rint újból osztályelső lett. Ekkorra már a múlt évi osztálytársai közül eltávozott Fekete Ferenc, Veress Ferenc és Földvári István. Helyettük egy új osztálytárs, Halász Lajos iratkozott be. Az öt főnyi osztály elöljáró tanára, az akkor utolsó éves (logicus) tanuló, Pál Ferenc lett.70 A második félévben szeptember 3-án meg­tartott minősítés szerint, a coniugista osztályban továbbra is Noszlopy az osztály- első. A később visszajött Fekete Ferenc minősítése szerint utolsó az osztályban, míg egy új tanuló Békássy Antal, a harmadik lett.71 A 13 tantárgyból az előzők­höz képest elmaradt a magyar nyelv minősítése és helyette az ének, a szent éne­kek dallamtanítása került. Számtanból az egyszerű és összetett feladatok össze­adását, kivonását, szorzását és osztását tanulták. Földrajzból az előző osztályban meghatározottak következtek. A tanítás lényegét most is a latin foglalta el. La­tinul beszéltek, ezt gyakorolták, amit a stílusgyakorlat, és a közmondás-gyűjte­mény követett. Ezután latin szavalatok és könyvek olvasása következett. A nyelv­tan csak az utólag tudatosítható és elrendező szerepkört töltötte be.72 A harmadik, a grammatikai osztályt 1833-ban ősszel kezdte meg Noszlo­py Gáspár. Az osztályba új tanulók kerültek, így Sárközy Titusz, az iskola pat- rónusának Sárközy Albert megyei főjegyzőnek fia, Sárközy István unokája. Sár­közy Albert (1790-1860) hajdani csurgói diák, Csokonai tanítvány, a korábban Noszlopyékkal is barátkozó bajomi földesúr, rangot és elismerést adott az isko­lának fia beiratásával. Noszlopy Gáspár a Sárközy fiú után az újabb minősíté­sekor már második lett. Az év végi vizsgálatoknál 1834- szeptember 3-án, Gás­párnak ugyanaz volt a minősítése, mint az előző félévben. Ebben az évben már rendes tanáruk volt Bosznai Ferenc személyében.7:1 Az iskolaévben már nemcsak latinul társalogtak, hanem kisebb előadásokat is tartottak. Ennek a célja az volt, hogy kifejlődjék a tanulók latin nyelvű előadókészsége. Nagyon sok időt vett el a napi begyakorlás s az ismétlés. Új tantárgy volt a harmadik osztályban a német nyelv és a fizikára épülő ipari technika elemeinek a vázlata is. A fogalmazási gyakorlatok unalmas óráit a nyugták és a levelek készítésével töltötték el.74 Az év végén a tizenhét fős osztályban találjuk a később 1849-ben Noszlo­py Gáspár életében oly fontos szerepet betöltő Kolmár Józsefet is. Kolmár, az előző évben egy évvel lejjebb járt és a különbözeti letételével került a gramma- tisták osztályába.75 Kolmár József Noszlopyval később Pápán, a főiskolán ismét találkozott és meleg barátságot kötöttek. 1849 tavaszán Noszlopy meghívta Kol- márt Somogy megye főjegyzőjének. Ekkor volt iskolatársa a két osztállyal fel­jebb járó Soltra Alajos (1820-1891) is, a kivégzésének későbbi tanúja és leírója, aki Ráckevén lelkész, illetve gyakorló orvos volt-76 5. A kaposvári diákévek (18^,4-18^1.) 1834 szeptemberében a vizsgákról hazatért Noszlopy Gáspárt apja a kö­vetkező tanévben nem engedte vissza Csurgóra. így 1834 őszétől Gáspár három évig a kaposvári gimnázium növendéke lett. Az iskolaváltoztatás okai a csurgói gimnázium hátrányaiban és távolság­ban kereshető. A csurgói iskola ekkor - más iskolákhoz hasonlóan - még túlsá­126

Next

/
Oldalképek
Tartalom