Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
1831- ben került az iskola élére harmincévesen Barla Szabó János, kunhc- gyesi lelkész-tanár. Barla somogyi, kisnemesi születésű, csurgói diák volt (1814- 20), aki öt éven át első professzorként, igazgató és az egyházközség lelkésze is volt.03 A debreceni akadémiát végzett professzor, anyanyelvén kívül öt nyelvet beszélt (latin, német, francia, görög és héber), logikát, poétikát, retorikát és irodalmat tanított évi 100 forint fizetés ellenében. A második professzor a csurgói születésű Bosznai Ferenc volt. Bosznai nem nemesi származású volt, Bariénál két évvel idősebb, nyolc esztendeje tanított 72 forint évi fizetéssel. Az akadémiát végzett és négy idegen nyelvet értő professzor a grammatistákat (3. osztály) és a syntaxistákat tanította. (4. osztály) 1832- ben Noszlopy Gáspár nevét az iskolaév második felében a Felvételi napló 44. oldalán Veress Ferenc és Földvári István között találjuk. A szeptember 4-5-én tartott nyilvános vizsga szerint az elsősök; declinisták között a hét tanuló közül első lett. Tanulótársai közül öt fiú plebejus, illetve nem nemesi származású volt. Mosonyi Sándor és Füstös Mihály csurgói, Sass József pátrói, Fekete Ferenc korpádi és Veress Ferenc bürüsi fiúk voltak az osztálytársak. Az iskola létszámában 31 elementáris tanuló volt, akik közül 9 volt a lány. Ebben az osztályban az elemi ismereteket tanították a 6-10 éves gyermekeknek. Noszlopy osztálya 7 fővel, a decHnistáké, a gimnázium első osztálya volt. A coniugisták 6-an, a gramm^tísták 9-en, a kezdő syntaxisták 8-an, míg az idős syntaxisták 15-en voltak. A kezdő retorok 10, a poéták 9 és az idős poéták vagy logicusok pedig 5 főt tettek ki. Az iskola létszáma az 1832-es tanév végén kereken 100 főt számlált.65 Noszlopy Gáspár 13 tárgyból osztályelső minősítést kapott. Az osztály praeceptor tanára Pápai Károly (1831-32) volt. Pápai Károly a logicusok osztályába járt és tanára Barla Szabó volt. Pápai osztálytársa Budai István pedig a másodikosokat, a coniugistákat tanította.611 A tantárgyak többségét latin nyelven tanító csurgói iskola ragaszkodott a Helytartótanács előírásaihoz. A latin nyelv elsődlegessége mellett a tanulók a jelennel, az élet valóságával keveset érintkeztek. A folyamatos latin olvasás mellett a név- és az igeragozást sajátították el. A többi tantárgyak is latinra épültek.67 A tanterv második legfontosabb tárgya a vallás volt. Mivel Noszlopy evangélikus, így az első évben feltehetően a vizsgáztató pap hiánya miatt vallástanból nem minősítették- A magyar nyelvtanból a névragozást, az elemzést, a névmásokat és az igeragozást tanulta. Magyarország polgári állapotát és alkotmányát, földrajzból pedig az öt földrészt általánosságban, a térkép használatát, majd Magyarországot és Erdélyt, illetve a vallástan megértéséhez Palesztina történetét oktatták. Természetrajzból egy év alatt az állatok, a növények és az ásványok világát tanították. Elképzelhető, hogy a tízéves gyermekek ebből mennyit tudhattak befogadni. A matematika és mértan sorsa sem volt rózsásabb ekkortájt. Az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás műveletei a legalacsonyabb fokon kerültek elsajátításra. A gyakorlásra alig fordítottak gondot. A gyakorlási idő a latin szólások magyarra fordításában merült ki.68 A csurgói professzorok a Helytartótanács formai előírásait ugyan betartva a Habsburg dinasztia iránti hűség helyére a protestáns egyház iránti tiszteletet nevelték tanulóikba. Ezzel a dinasztia iránti bizalmatlanságot hintették el soraikban. A protestáns üldözések, majd az erdélyi függetlenségi harcok tárgyalóig
