Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)
Andrássy Antal: Egy köznemesi család Somogyban a reformkorban (Noszlopy Gáspár ifjúkora)
tok ura, aki a huszas években szépen ívelt politikai pályáján, - alispán, 1825-ben a megye követe -, 1830-ban alnádor, három év múlva pedig a személynöki széket töltötte be. Noszlopy továbbra is próbálkozott a megyén igazságával. A következő évben a patak áradása ismét elöntötte a rétjét. Kérésére az alispán hivatalától helyszíni szemlén egy tisztviselő és egy földmérő 1821. augusztus 4-én jelölte ki a községhatárt. Ezek szerint a berek kelet felé eső része sárdi, míg a nyugati vrá- csiki határ lett. Somssioh ekkor mintegy hetvenölnyi sávot követelt a malma mellett Noszlopytcl, ami szerinte jogosan őt illette. Ellenben határozat született, hogy közköltségen, azaz a megye pénzén megerősítik Somssioh malomárkát. Ezzel akarta a megye a további károkat, illetve panaszokat elhárítani és elérni azt, hogy a két szomszéd birtokos békében éljen.43 1829-ben újabb birtokvásárlás mérgesítette tovább a két család közötti helyzetet. Noszlopy rokonságából, Berzsenyi Istvánná zár alatt lévő birtokát eladta a megyei árvaszék. Noszlopyt korábban az özvegy, mint egyik jogos örököst, barátságos úton az őt megillető földmennyiséggel kielégítette. Most a megye ezt „ . .. helytelennek találván az által adott földeknek visszaszerzését” elrendelte. Az eladott földből a niklai megterhelt birtokot javallották kiváltani, vagy a nyert összeget kamatosítani. A szövécsi pusztához, mivel Somssich Miklós 1823 októberétől Berzsenyi adóslevelét birtokában mondhatta, elővásárlási lehetőséget kapott. 1830-ban kapcsolatai révén végül is megszerezte a pusztát és azontúl az egész Szövécs Somssich birtoka lett. Nem tartjuk véletlennek ugyanis, hogy Berzsenyi István halála után, miért a szövécsi birtokát javasolták eladásra, a megyei árva-ügy lelkes tisztviselői.44 Somssioh Miklós többek között ilyen áron növelte meg a 9780,5 holdnyi birtokát három évtized alatt 1848-ig, 14 565 holdra. 3. A Noszlopy-testvérek 1807-től rendbehozott vrácsiki ház adott otthont az ifjú Noszlopy-párnak. Az első házas éveket nem kísérte gyermekáldás. Az első gyermek csak 1810 körül köszöntött a családra, Anna személyében. Anna férje, Dezső Károly ügyvéd lett, aki a XIX. század második felében Keszthelyen ügyvédi irodát tartott fenn. Házasságukból négy leánygyermek született, akik közül hárman Somogybán éltek, illetve mentek férjhez.45 1812 körül született a második gyermekük Noszlopyéknak, Josepba. Róla nagyon kevés adat áll rendelkezésre. 1841-ben Gáspárhoz címzett levélben „Pepi”-ként írta alá a nevét. Valószínű, hogy nem ment férjhez.46 1814-ben első fiúgyermekük: Antal született, akit apja gyermekorától kezdve a hivatalnoki, közéleti pályára készített fel. A csurgói, kaposvári és soproni gimnáziumi évek után a pesti egyetemen tanult, ahol nagy hatással volt rá Horváth István professzor. 1831-ben Pesten, a kolera elleni intézkedéseknek, majd az azt követő katonai karanténnak, illetve atrocitásoknak szemlélője lehetett. Nagy felháborodással emlékezett vissza idős korában a tömegre tüzelő katonaságra. Majd Zágrábban tanult, illetve fejezte be jogi tanulmányait. Ezután Somogybán találjuk. Hamarosan jurátus lett a kőszegi táblán, majd részt vehetett az 1832-36-os országgyűlésen, amely egy új világot tárt fel előtte. A tehetséges fiatalembernek ekkorra már több költeménye jelent meg. A Madarász József 120
