Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
lönböző irányzatokat képviselő alvezérek közül - lévén a Kisgazda Párt fúziós alakulat - kifelé döntse a mérleg 'nyelvét. Az első világháború befejezése meghozta a kisgazda tömegek áramlását a párt felé, Nagyatádi már nem az alvezérek függvénye volt, a saját pártjában egyértelműen kisgazda-vezérnek érezhette magát. Nagy érdeme, hogy néhány hangadó párttag ellenére is elvállalta a miniszteri posztot, és mindezt nem lehet csak külső tényezőkkel magyarázni; neki magának is nagy utat kellett megtennie. Mikor a kaposvári eseményekben játszott szerepét mérlegeljük, történeti útját is számba kell venni, mert enélkül nem tudott volna miniszterként beavatkozni az eseményeik menetébe. Ma a magyar történetírás sommázott véleménye a Nagyatádi Szabó István 1919-es kaposvári márciusi eseményekben játszott szerepéről az, hogy szűkebb hazájában meghátrált, feladta a jellegzetes kisgazda-álláspont, vagy ahogy Bodrogközy Zoltán mondotta: „bekapta a forradalom", és mindez Nagyatádi portréjának egyik legjellegzetesebb vonása. A Nagyatádi-kérdésben a történészek által eddig felsorakoztatott dokumentumok 1918-19-re vonatkoztatva egyoldalúan szociáldemokrata álláspontot tükröznek vissza. Mind Mészáros, mind Kávássy levéltári anyaga a kérdés fő vonatkozásaiban csak adalékdokumentumként jöttek számításba. A bizonyító anyag gerincét a szociáldemokrata hírlap- és könyvanyag adta. Az említett szerzők álláspontja ezért elég egyoldalúvá vált, és szüksége mutatkozott, hogy újra megvizsgáljam az eseményeket és az személyek szerepét. Üjólag felteszem azt a kérdést, amit eddig megállapításként használtak: gyáva paraszt-e Nagyatádi? Meghátrált-e Nagyatádi a szociáldemokrata vezetők előtt? Kiragadom az eddig tárgyalt anyagból a fő kérdéseket: 1. Nagyatádi nem volt szövetkezetellenes, sőt nem volt termelőszövetkezetellenes, 2. a földreformtörvény nem tette lehetővé a szociáldemokrata termelőszövetkezetek létrehozását, csak az állami felügyelet alatt álló termelőszövetkezet volt a törvényes. Nagyatádi miniszterként a forradalom törvénye felett őrködött, mikor felülvizsgálta a somogyi termelőszövetkezeteket, és ebben a vonatkozásban nem ő, hanem Hamburger hátrált, 3. Nagyatádi óvást emelt a kisgazda-földigények semmibevétele ellen. Ebben a vonatkozásban Hamburger'nak és a kaposvári szociáldemokratáknak a teljes vereséget csak a termelőszövetkezeti útmutató kombinációs formulájának és néhány plakátnak a felmutatásával tudták elkerülni. Ugyanis ezek hiányában annyira pőrére vetkőzött volna a szociáldemokraták törvényellenes álláspontja, hogy a népgazdasági miniszter a kormánytól kapott megbízatás alapján megsemmisíthette volna a termelőszövetkezeteket, 4. a jogos kisgazda-földigények kielégítésére a kaposvári szociáldemokraták kénytelenek voltak elfogadni Nagyatádi demokratikus javaslatát: állítsanak fel a két párt, az állam és a nép képviselőiből direktóriumot a földreform törvényességének betartatására és meggyorsítására, 5. végül, hogy a március 12-Í kisgazda-gyűlés vértelenül zajlott le Kaposvárott, az mindenképpen Nagyatádi tárgyalási készségének és a józanságának köszönhető elsősorban, nem pedig a kaposvári szociáldemokratáknak, és ebben véleményem megegyezik Bodrogközy Zoltánéval. 90 Nem lehet Nagyatádi kaposvári politikai vereségéről, sem arról beszélni, hogy gyáván meghátrált, mégis a kaposvári események keserűséget, kedvszegést okoztak. Mi ennek az oka? Először nagy csalódást okozott az, hogy Hamburger az erőszakos birtokfoglalásoknak törvényes látszatot tudott adni. Buza Barna az ő tudta és beleegyezése 'nélkül adott engedélyt és bocsájtott miniszteri
