Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

közeget Hamburger rendelkezésére a birtokok lefoglalásában. Nagyatádinak a forradalom kezdete óta töbsször kételye támadt Buza Barna agrárpolitikájával szemben. A kaposvári események ezeket a kételyeket nemhogy csökkentették, hanem erősítették. Buza Barna magatartásának politikai konzekvenciája mindenképpen az volt, hogy a Károlyi-párttal való együttműködés sikerében kevéssé bízott. Az események távolodtával Nagyatádiban megerősödött az a gondolat, hogy Kaposvárott kezdték el a szociáldemokraták - Buza Barna segédletével - a földreform-törvényt kijátszani.

91 Másodszor azért kíséri az események után rögtön csalódottság és keserűség, mert pártjának története, a hirtelen megvilágosodott politikai jövendő illúziót oszlatóan hatott rá. A Kisgazda Pártot megalakulása óta a birtokos parasztság hely- és útkeresése vezérelte működésében. Nagyatádinak és a párt vezetőségének az volt a véleménye, hogy egy olyan mezőgazdasági országban, mint amilyen Magyarország, a parlament többségét igazságos és demokratikus választójog mellett - csak kisgazdák alkothatják. 1919 tavaszán a vélemények és a remények realitása 'nagyon megnövekedett. (Nagyatádi pártjában a háború alatt elég sokat hangoztatták, hogy a háború befejezése után várható a kisgazdák politikai előrenyomulása.) A reményeket az táplálta a legjobban, hogy a régi politikai ellenség, a nagybirtokos osztály politikai és gazdasági hatalma megrendült. A kisgazdák politikai optimizmusát a földreformtörvény megszületése tovább fokozta. (Hogy mennyire magáénak tartotta Nagyatádi pártja a földreformot, annak ékes bizonyítéka az, hogy az ellenforradalom időszakában sok mindent megtagadtak az 1918-19-ben vállalt szerepből, de az 1919. évi XVIII. tc.-re büszkén emlékeztek még a Nagyatádi Emlékkönyv kiadásakor is!) A kaposvári márciusi események Nagyatádi reményeire jeges vízként hatottak, mert a fő politikai célt, a nagybirtok-rendszer leépítését erősen keresztezte. Az áprilisra tervezett választásoko'n már nem számíthatott politikai győzelemre. Ö maga mondta mindezekről: „Tavaly ősszel mikor a nagy vérveszteség és gazdasági bajok miatt kimerülve letettük a fegyvert, az eredményekből joggal következtethettünk, hogy ha mi, az ország kisgazdái és földművelői, kik nagy többségben vagyunk az országban: kezünkbe vehetjük a hatalmat, és megváltozik a világ, jobbra fordul sorsunk, nyugodtan és békében élhetünk. De csalódtunk! Nem így történt! Majd egy másik helyen így emlékezett vissza az 1919-es tavaszra : „. . . bár a szocialisták töméntelen pénzzel és agitátorral dolgoztak, saját titkos jelentéseik szerint a Kisgazda Párt került volna ki a választási küzdelemből győztesen."

92 1919 tavaszán Nagyatádi programjának maximális megvalósulása és reményeinek gyors kútbaesése oly közel esett egymáshoz, ami más helyzetben elképzelhetetlen, és ez okozta kedvszegését és reményvesztettségét. A tanulmány bevezető soraiban a történelmi pillanat drámaiságáról beszéltem. Az események összefoglalása és értékelése közepette újra kell erre emlékeztetnem az olvasót. Nagyatádi 1919 tavaszán már nem a régi politikai ellenfelekkel, a nagybirtokosokkal taláta magát szembe, hanem a szacialistákkal. Volt azonban abban valami hasonlattosság a régi és az új ellenfél között, hogy mindegyik a nagyüzem mellett foglalt állást. Nagyatádi pártja a magyar politikai mezőnyben valahol középütt helyezkedett el a nagybirtokosok és a szocialisták között. Mindkét irányban táplált ellenszenvet és rokonszenvet. A nagybirtokosokkal szemben folytatott politika valamivel egyszerűbb volt és a gyakorlata is kiforrott. A nagybirtokosok elleni stratégiája jelszavakban így foglalható össze: földet, demokratikus szabadságjogokat, szociális és kulturális haladást a paraszt-