Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
lás-oktatás megszüntetését, az iskola és az egyházak szétválasztását, tiltakozott a cselédek kollektív szerződése ellen, hiszen 130 földnek volt a tulajdonosa!) Nóvák külön akcióit a Kisgazda Párt akkori helyzete nem engedte meg. Azért húzódott a berzencei kisgazdák mögé, hogy így nyomást gyakorolhasso'n Nagyatádi Szabó Istvánra. A távirat megtette a hatását, Nagyatádi még azon nap nyilatkozott a somogyi eseményekről, a következő nap pedig ki akart lépni a kormányból. 02 Nagyatádit és Novákot már ebben a pillanatban vastag fal választotta el egymástól. Nóvák külön akciói csak fokozták a kaposvári szociáldemokraták bizalmatlanságát a politikai pálya zenitjén álló Nagyatádi Szabó István iránt, aki egész élete során ezekben a hetekben és napokban vallotta a legbaloldalibb nézeteket és cselekedett aszerint. Mi ellen tiltakozott Nagyatádi az 1919. március 6-i és a március 8-i minisztertanácsi ülésen? A termelőszövetkezetök ellen?, - mivel a termelőszövetkezetek szervezése már megkezdődött Somogy megyében, amint ezt - tévesén - Andrássy Antal gondolta. üí Aki ismeri Nagyatádi háború előtti pártprogramját, az jól tudja hogy egyikből sem hiányzott a szövetkezet. De az adott helyzetben talán nem is ez volt a döntő, hanem inkább az 1919. évi XVIII. tc. és Nagyatádi valamint minisztertársának, Buza Barnának a nyilatkozatai, és ebben a tárgyban folytatott tevékenysége. A földreform-törvény megjelenésekor Nagyatádi Szabó István nyilatkozott az újságnak: „Vannak vidékek, ahol a gazdálkodás eddig a nagybirtokon is rendben ment, úgyhogy az őszi vetés jelentékeny részét is elvégezték. Vannak azonban birtokosok, ahol az őszi vetést még egy negyed részében sem végezték el, úgyhogy az ottani munkásnép a kenyérre való gabonáját sem tudta megszerezni, így teljesen elesnek a kenyérkeresettől, ha 'nem tudnának alkalmat adni, hogy a tavaszi vetést a kisajátított birtokokon végezhesse. Ezeket a területeket fogjuk először kisajátítani. Űgy nekem, mint Buza Barnának legerősebb elhatározásunk, hogy tavasszal az egész országban földhöz juttassuk az igénylőket." 0 "' Alig hiszem, hogy a történetírás szemszögéből lehet fo'ntosabb, mint Nagyatádinak ez a nyilatkozata. Élő cáfolatát adja, hogy Nagyatádi Szabó István előtt senki sem gondolt a sztrájkoló nagybirtokosok kisajátítására. A parasztminiszternek jutott eszébe elsők között, hogy a következő évben mit esznek az uradalmakban munkát vállaló szegényparasztok? Igy hát az a sokszor hangoztatott szegényparasztellenesség csak üres váddá válik, mert Nagyatádi gondolt először a „munkásnép kenyérre való gabonájára '. Tőle nem állott távol, hogy a nagybirtokosok terhére kell a legszegényebb parasztságért a földreformot elkezdeni. A földreform-törvény egyes cikkelyei is bizonyítják, hogy az a Nagyatádi, aki oly lelkesen vett részt a törvény kidolgozásában, nem lehetett szövetkezetellenes. A 13. § kimondta: „Gyárakkal vagy más üzemekkel kapcsolatos vagy azok számára nyersanyagot termelő mezőgazdasági területek ilyen célra feltétlenül szükséges részei rendszerint csak államnak, községnek, vagy a földművelők megfelelő számú tagból álló szövetkezeteinek részére sajátíthatók ki, és csak akkor oszthatók fel, ha az illető nyersanyagok termelését a felosztás után is biztosítani lehet." A 14. §-ban ez áll: „Bármely község vagy felosztási csoport területén létesíthetők közös legelők, közös erdők s községi vagy szövetkezeti birtokok is." A 22. § kimondja, hogy az igényjogosultak vagy azok egy része termelőszövetkezetet alakíthat. A megalakuláshoz 20 fő szükséges. Az általuk igényelt föld nem lehet több, mint az egyenként járó mennyiség összege. A hadirokkantakat kivéve
