Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

a szövetkezetet a jogosultságban elsőség illeti meg. A szövetkezet csak örökhaszonbérbe kaphat földet. Ez a paragrafus egyben intézkedik, hogy a szövetkezeten kívüli igénylők ,,. . . jutalékainak a kihasítására gyakorlatilag lehetséges maradjon, s a birtokrendező választmány ennek érdekében megfelelően köteles a kijelölést figyelembe venni." Az 50. § kimondotta: „A 'népgazdasági miniszter gondoskodik a gazdálkodás belterjes fejlesztése végett az új birtokosoknak beszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekbe való szervezéséről."

55 A népgazdasági miniszter pedig akkor Nagyatádi Szabó István volt. Szerfölött furcsa lett volna, hogy éppen az a miniszter mutat szövetkezet-ellenes magatartást, akinek hivatali feladata az új birtokosok szövetkezeteinek a szervezése. Buza Barna a földerform-törvény népszerű magyarázatában külö'n írt a szövetkezetekről. Előnyösnek tartotta a szövetkezeteket a régi és az új gazdáknak egyaránt. „Ilyen szövetkezete a kisgazdáknak sokféle lehet. A legteljesebb szövetkezés, ha úgy állnak össze, hogy nem is lesz külön birtokuk, hanem a földet is, ami a törvény szerint járna nekik, közösbe hagyják, és azon együtt gazdálkodnak. A törvény megengedi az ilyen szövetkezést, sőt segíti, mert az hasznos dolog." „Akik nem akarnak ilyen közös birtokot, hanem külön akarják megkapni a földjüket, és külön dolgozni rajta, azok szintén szövetkezetet csinálhatnak egymással úgy, hogy külön dolgoznak a birtokukon, de közösen veszik a szükséges eszközöket, ekét, boronát, szerszámokat, vetőmagot, trágyát, vagy közösen dolgozzák fel, amit termelnek, például a tejet, a gyümölcsöt, a szőlőt vagy pedig közösen adják el, amijök terem." „Ha száz vagy ezer kisgazda összeáll így szövetkezetbe, az annyi, mintha egy nagybirtok volna."

56 Tehát a földművelésügyi miniszter a földreform-törvény szövetkezeteket támogató szellemét éppen úgy magáévá tette, mint a népgazdasági miniszter. Igy aztán elmondható, hogy mind Nagyatádi, mind Buza Barna kilépési ajánlata a kormányból semmiképpen sem a szövetkezetek miatt vagy a szövetkezetek ellen irányult volna, a kilépési szándékot más váltotta ki. 1919. március 3-án déli 12 órakor megtörtént a MIR kaposvári bérleti gazdaságának a szocializálása, azaz a gazdaságot szociáldemokrata termelőszövetkezetté alakították át, r órakor pedig birtokba vették a Kaposvári Cukorgyárat és az ún. MIR-molmot.

07 Miért esett a választás a Hitelbank egyik nagy leányvállalatára? Mészáros csak részleges magyarázatot adott, mikor az akcióban résztvevő Latinca Sándor nagytőke-ellenes magatartását 1919 januárjának a végétől dokumentálta.

58 Bár egy ilyen magatartás a polgári forradalomban, mikor még a hatalom a helyén va'n, ellentmond magának a forradalomnak, mégis - mint sajátossággal - számolni kell. Ebben a vonatkozásban Latincánál azonban fontosabb személynek tartom Hamburger Jenőt és a mögötte állókat. A földreform-törvény 61. §-a a termelést szabotáló nagybirtokosok földjének ideiglenes birtokba, ideiglenes haszonbérbe, illetve részes művelésbe vételét engedi meg, nem pedig azt, hogy az ilyen birtokokat csak szövetkezeti gazdálkodási forma mellett lehet hasznosítani. Tehát csak a gyors kisajátításra ad alkalmat. A törvénynek a már idézett 13. §-a intézkedik arról, hogy a mezőgazdasági ipari vertikumok kisajátítása csak az állam, a községek és a szövetkezetek számára lehetséges. Mindez nem kerülte el a Hamburger-csoport figyelmét, és ezért kellett elsőnek a MIR-bérlet és a hozzájuk kapcsolódó ipari üzemeket szocializálni. Hamburger nem egyszerűen csak gyorsítani akarta a földreformot, hanem amint Mészáros Károly helyesen látta 394. jegyzetébe'n - „A mozgalom célja a mező-