Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Benda Gyula: A Somogy megyei adózók termése 1816-ban

Nehezebb kérdés a kétszeres hiánynak megítélése. Egyedül a szigeti járásban szerepel, de csak egy községnél, a többi járásban rovatként sem tüntetik fel. 1790-ben még igen nagy mennyiséget tüntet fel az összeírás (az őszi gabona közel egyharmada), 1846-ban nem szerepel, az 1864-es kimutatás sem tünteti fel, az 1868 utáni aratási statisztikában is minimális a kétszeres.

32 Azt hiszszük nem megalapozatlan feltételezni, hogy 1790 és 1816 között jelentősen csökkenhetett a kétszeres termelése, s ezt tükrözi az, hogy eltérnek a termésösszeírások. Nyilvánvaló viszont, hogy nem tűnt el a szántóföldekről teljes mértékben.

33 A hajdinát sem vetik mindenütt. A fő gabonafélék tehát a búza, rozs, zab. A babócsai járásban a búza a gabonavetés 36%-át, a rozs 41%-át, a zab pedig 18%-át foglalja el. Mindhárom gabona általánosan elterjedt (búza és zab 'nem szerepel Besenyőnél, a rozs pedig Mernyénél hiányzik). A kaposi járásban a búza aránya 28%, a rozs (őszi és tavaszi együtt) 44%, a zab 22%. Nincs búza Bodrog, Boglár, Őszöd, Ecseny, Szemes, Teleki és Visz falvakban. A balatonparti községeknél más adatok is arra mutatnak, hogy nem termeltek búzát, csak rozsot. A rozs mindenütt megtalálható. Zabot nem termelnek Bodrog, Boglár, Libickozma, Visz falukban. A marcali járásban az ősziek együtt szerepelnek, s 83%-át foglalják el a gabonavetésnek, a zab tehát I7°/o"Ot. Az 1790. és 1846. évi terméskimutatás szerint itt is a rozs az első az őszigabonákon belül. Nem termelnek zabot a következő községekben: Balaton Berény, Balaton Szentgyörgy, Csákány, Csicsó, Fönyed, Kis Gomba, Liszó, Nagy Gomba, Sand, Sáncz, Szakácsi, Szenyér, Tapsony. Hajdinát is termelnek a szűkölködők összeírása szerint, de nem tudjuk mennyit. Az igali járásban nem tudjuk a kukoricát és zabot elválasztani, csak azt mondja az összeíró, hogy a tavaszi termés felerészben kukorica, felerészben zab. Az őszi a kukoricával számított vetésterületnek 68%-a. A másik két összeírás szerint itt is a rozstermés általában meghaladja a búzatermés mennyiségét. Becslés szerint az ősziek és a zab arányát 8o:2o-ra számíthatjuk. Nincs tavaszi gabonavetés Torvaj és Zala községekben. A szigeti járás hiányos adatai nem sok következtetésre adnak lehetőséget, itt a búza mennyisége a rozsénak tízszerese. A zab elterjedését pedig már nem tudjuk megítélni. Más adatok is megerősítik, hogy a szigeti járásban a búza a fő növény. 1790-ben a búzatermés magasabb, mint a kétszeres és rozs együtt (a többi járásban az arány fordított, a kétszeres és rozs termése többszöröse a búzának). 1846-ban szintén a szigeti az egyetlen járás, ahol a búzatermés nagyobb a rozsnál (közel négyszerese). (Vö. X. és XI. tábla.) X. A vetésszerkezet 1816-ban (kukorica nélkül) Az elvetett 1 N 43 Búza Kétszeres Rozs Zab Hajdina Összes gabona ebből őszi 1—» aránya %-ban I 2 3 4 5 Babócsai Igali Kaposi Marcali Szigeti 37 31 84 0 44 42 8 14 21 5 5 6 3 100 100 100 100 100 81 68 73 83 92