Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30

pőspeknek a diplomákban íratattot. Azon cardinal Kollonics eő Eminentiája sok szép ja­vait a pécsi pőspekségnek a császártúl eő Főlségétűl a pécsi jesuvitáknak adatta. Én a romai pápát és Szent Széket és a császárt eő Főlségét anyira informáltam és informáltattam, hogy eő Eminentiájátul promovealtattot Dőlni Istvánt letétettem és Radonay Máttyást a pécsi pőspekségben in integrum restitualtattam : aképpen a jesuvitáknak eö Eminentiájátul abalíe­náltattot Szent Péter örökségét a pécsi pőspekségnek a császárral viszszaadattam. Ezen és más tiszteim s hitem szerint való tett dolgaim miatt, a mellyekért eő Eminentiájátul bőcsű­letet és előmenetelt Isten s törvény szerint érdemlettem volna. De ellenben eő Eminentiája kimondhatatlan persecutioba vett, a mellyet az egész ország tud, s azonkívül a németek ál­tal és azok factioi alatt pécsi házomat, réteimet, szántófüldeimet, juhaimat, ökreimet, tehe­neimet, ládáimat, benne valókkal együtt szőnyegeimet, sok rendbéli házi eszkezekkel, malmai­mat, mellyeket nem papi tisztem után, ugy mint bodai malom és a kővágószülőssi határban Gyalan vizén lévőket birtam, de pinzen vett és ex industria propria szerzett házamat, mal­maimat és réteimet minden törvény ellen elidegenítette. Kérem nagy alázatossan Kegyelmes Uramat Nagyságodat, Pécsen levő fiscalis vagy más tiszteinek méltosztassan parancsolnyi, hogy a házomat (a kit az egész Pécs tud), mellyet a Kollonics persecutiojatúl fogva egy német lajdnod 1 birt, s pécsi határban lévő réteimet, a mellyet egy albicanssa 2 cardinal Kollonicsnak clt, 2a bodai; malmomot, mellyet valamely né­met elfoglalt, és kővágószülőssi határban a Gyalan vizén lévő malmot, a mellyet némely pa­rasztpolgárok magoknak csaltak, Pécsen lévő Szakács Miklós szolgámnak kezébe számomra viszszaadatnyi méltosztasson kegyeimessen. Melly kegyelmes gratiájáért és igaságszolgáltatás­sáért Istentül bő áldást, tűlem penig őrőkes hálaadást és tökéletes kőtőleséget méltán vészen Kegyelmes Uram, elvárván kegyelmes grátiáját. Méltóságos Fejedelem Kegyelmes Uramnak alázatos szolgája és cáplánya Visa János kallocsai praepost. 3 (Hátlapon:) A Méltóságos Fölső Vadászi Rákóczy Ferenc Fejedelemhez, nékem jo Kegyelmes Uramhoz alázatos supplications a pécsi pinzen vett házom s rétem s a képpen szülössi és bodai malmaim viszszaadásáért. (Határozat:) 53. Dunán túl való administration levő hiveink ezen instantiában speci­ficált dolognak mennyének jól végére, és ha úgy comperiáltatik az dolog, tetessenek con­tentumot. Ex castris ad Agriam positis die 31. martii anno 1704. F. Rákóczi m. p. 1. azaz: hadnagy 2. Valószínűleg pálos szerzetes, fehér ruhájuk után, a latin alba szóból. 2a azaz: Kolonics érsek számára művelt. 3. Viza János kalocsai prépost, címzetes püspök, 1704-ben császári békebiztos a Selmecbá­nyái tárgyalásokon, 1705-ben Egerben tárgyal a fejedelemmel, 1707-ben a kurucokhoz csatlakozik. 172. Szatmár alól, 1704 március 3/. Buday István Károlyi Sándornak: a németek fölényben vannak Szatmár alatt. (Egykorú tartalmi kivonat. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Extractus Li­terarum.) 61. Szakmar alol 31 Buda István írja a szakmári németnek jó maga megerősítéssét az elmúlt casussal élés dolgábul, még eddig, miolta ott van, nem próbált; onnan felül várna valami vigaztaló hírt Excellenciadtul, körülötte pro hic et nunc semmi sincs. 173­Egri tábor, 1704 április 1. II. Rákóczi Ferenc fejedelem döntése Csajághi János kérvényéről, amelyben bátyjának, Csajághi Lászlónak a kamara által lefoglalt és Fiáth Jánosnak és Vanossy Lőrincnek ado­mányozott, illetve eladott Fejér megyei birtokainak visszaadását kéri. (Eredeti. OSzK Kt Fol. Hung. 1389/3. Pag. 26-27. Említést tesz róla: Esze T., Ku­ruc vitézek folyamodványai. Bp., 1955. 465-466.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom