Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
illetve rokoni kapcsolatai nagymértékben elősegítették, hogy az egykor önálló települések lakatlanná válva Nagybajomhoz, a továbbélő faluhoz kapcsolódjanak. A kapcsolódás a hódoltság korában csak a négy lakatlanul maradt puszta esetében történt meg. Balogd határát a böhönyeiek használták, míg 1629-ben a segesdi aga oda tótokat, azaz a szó akkori jelentése szerint délszlávokat, szerbeket nem telepített. Ezek a rácok 1660-ban még Balogdon laktak, a török kiűzését azonban már nem Balogdon érték meg. 1 ' 10 A másik négy pusztán a hódoltság korában a természet kezdte visszahódítani azt, amit az egykori falvak jobbágyainak évszázados munkája elragadott tőle. A természet térhódítása azonban nem volt kizárólagos, a négy puszta még a török alatt helyet kapott a nagybajomi jobbágyok határhasználati rendszerében. Nagybajomban 1598-ban 39 jobbágy- és zsellérházat írtak össze. Ez a szám az összeírás közismert nehézségei miatt feltehetően kevesebbet mutat a házak tényleges mennyiségénél. A 39 ház alapján Nagybajom mégis a jelentősebb települések közé tartozott, hiszen ekkortájt egy somogyi falura átlag 11 ház jutott. 147 A valóságtól még jobban eltér az 1626-27. évi összeírás adata, amely szerint a faluban három porta volt. 148 A porta fogalma a 17. század elején megváltozott. Ettől kezdve a porta egyre jobban eltávolodott a földesúri adózás egységétől, az egész telektől, és mindinkább eszmei adóegységgé vált. A porta ezidőtájt négy jobbágy- vagy 12 zsellérházból állt. 149 Eszerint a 3 porta azt jelenti, hogy Nagybajomban 12 jobbágy- vagy 36 zsellérház volt. Ha feltételezzük, hogy 5 jobbágyházra 3 zsellérház esett, akkor a 3 porta mindössze 16 házat tett ki. Ezzel szemben a 17. században elsősorban a természetes szaporulat révén Nagybajom növekedésével számolhatunk. A török kiűzését megelőzően ugyanis a lakosság megbízható emlékezete szerint a faluban 80 ház állt. Ha a házak száma esetleg emelkedett is a középkori állapotokhoz képest, a lakott telkek száma mindenképpen csökke'nt. A 80 házhoz csak 25 egész telek tartozott, míg a puszta telkek száma 19 volt. A határban 9 lisztőrlő malom állt. Ezek közül kettő 1572 táján épült, másik kettő pedig a török kiűzésekor elpusztult. A felszabadító háború a házak számát még jobban lecsökkentette. Mindössze 30 maradt belőlük. 150 A hódoltsági jobbágy helyzete A somogyi parasztság életének egyik legválságosabb korszaka a török somogyi uralmának kiépítése idejére esett. A török uralmának megszilárdulása után némileg javult a jobbágyság élete, amely a megyét érintő 1663. évi hadjárat során, majd a török kiűzésekor fordult rosszabbra. A parasztság ekkor hasonló megpróbáltatásoknak volt kitéve, mint amilyeneket a török uralmának kiépítése jelentett számára. A török uralom alatt élő hódoltsági jobbágy helyzetét a kettős adózás rendszere tette sajátossá. A nagybajomi jobbágy a magyar és a török félnek egyaránt adózott. Először nézzük meg, hogy mit követelt tőle a magyar fél. A jobbágy középkori terhei a 16. században is tovább éltek. A jobbágy fizette a portális adót a királynak, az egyház megkapta tizedét, a földesúr pe-
