Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Függelék. Történelemtanítás és levéltár című kaposvári konferencián elhangzott előadások és hozzászólások

elősegítő tudományos kutatómunkáról is. Reméljük, hogy a történelemtanárok fiatal nemzedéke az elődökhöz hasonlóan tudományos-publikációkkal is felhívja majd magára a fi-, gyeimet. i,.. •. . A továbbiakban azokról a kísérletezésekről kívánunk beszámolni, amelyeket a levéltárban működő kutató klubban végzünk. A kutató klubot : két évvel ezelőtt alakítottuk azzal a szándékkal, hogy a kutatás lehetőségét biztosítsuk mindazoknak a középiskolás fiataloknak, akiknek, a történelem iránti érdeklődése az átlagosnál nagyobb. A klub létszáma jelenleg 20 fő, akik a levéltárban az „iskola-levéltáros" irányításával megismerkedhetnek a kutatómunka és az alkotás örömével. Az évi program alapján mindenkinek kutatási feladatot adunk, amelyekről a kéthetenkénti foglalkozásokon beszámolnak. A tanulók ezekkel a tanulmányokkal részt vehetnek a középiskolai versenyeken, de a jobb tanulmányok már publikációs lehetőségeket is kapnak a különböző diákújságokban és a megyei Honismereti Híradóban. A klub tagjaival évenként meglátogatjuk a szomszédos megyék levéltárait, legutóbb a Baranya megyei Levéltárban tettünk tanulmányi kirándulást, ahol a tanulók megismerhették a levéltár fontosabb iratait és ezeken keresztül Pécs és Baranya megye történetét. A levéltárban tartott kiállítások látogatottsága és a helyszínen tartott történelemórák pedig biztosítékot jelentenek arra, hogy ezek a fiatalok más alkalommal is megtalálják majd a levéltár bejáratát. A megyeszékhelytől távol eső iskolai honismereti szakkörökkel is felvettük a kapcsolatot, részint úgy, hogy az „iskola-levéltáros" egy-egy szakköri foglalkozáson levéltári forrásokból ismertette a község múltját, másrészt pedig tematikai javaslatokkal segítette a szakkörvezetőket. Felhívta a figyelmet a jubileumi évfordulókra és a helyi jellegű történelmi eseményekre. Az évközi és a nyári honismereti szakkörvezetők továbbképzésében a levéltár tudományos dolgozói valamennyien részt vettek. Hasonlóképpen támogatjuk a Somogy megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet által irányított pedagógus pályázatokat is, minden alkalommal lektorálási munkát végzünk. Javaslatainkkal és észrevételeinkkel segítjük mindazokat, akik helytörténeti munkájukat rendszeressé kívánják tenni. Az „iskola-levéltáros" természetesen nemcsak az iskolákkal tartja a kapcsolatot, hanem támogatja mindazokat a szervezeteket, személyeket és csoportokat, akik igénylik a helytörténeti kutatást. így patronáltuk a közelmúltban a megyei szintű szocialista brigádtörténetírói mozgalmat, levéltárunkban fogadtuk a művelődésre vágyó szocialista brigádokat, előadásokat tartottunk az üzemekben, mert hisszük az, hogy az a munkás, aki a múltat ismeri, az a jelenben is jobban eligazodik, javaslataival pedig alkotóan hozzájárulhat környezete átalakításához, a jövő építéséhez. összességében elmondhatjuk, hogy az iskola és a társadalom növekvő igényét csak az a levéltár tudja kielégíteni, amely keresi az együttműködés korszerű lehetőségeit. Nekünk levéltárosoknak is fel kell ismernünk, hogy a közös munka mindnyájunk számára gyümölcsöző, mert amilyen a ma történelemtanítása, olyan lesz a holnap történésze és a levéltárosa is. Rácz ]enő, a Somogy megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet munkatársa a Somogy megyei levéltári kiadványok felhasználásának elvi és módszertani kérdéseiről az alábbi korreferátumot tartotta : Tisztelt Konferencia! Az elmúlt évben részt vettem a Debrecenben tartott „Múzeum és iskola" országos tanácskozáson. Itt több előadás és hozzászólás kifogásolta a kialakult múzeumlátogatási gyakorlatot, mely szerint a látogató iskolai csoport végigmegy a múzeum kiállításán. Helyette javasolták, hogy egy-egy alkalommal csak egy teremre koncentráljanak, arra, amely az osztály időszerű tananyagához közvetlenül kapcsolódik. ; Elismerve az igény pedagógiai igazát, felszólalásomban mégis arra igyekeztenr~felhívní a figyelmet, hogy a vidékről a megyeszékhelyre, vagy a fővárosba látogató iskolák, osztályok kénytelenek az előbbi utat járni, a felületesebb, de az egész kiállításra irányuló látogatási módot választani. Most - hasonlóképpen országos tanácskozáson - a levéltári látogatások, kutatási lehetőségeit vizsgáljuk. Nagyon sok szimpatikus ötlet, javaslat hangzott el eddig is. Ugyanakkor hallottunk arról is, hogy nagyon kevés iskola jut el a levéltárakba - s ez alól a levéltári székhely iskolái sem kivételek általában -, vagy éppen a levéltárak vezetői jelezték, hogy nincs is helyük, módjuk rendszeres fogadásra, vezetésre. A realitások figyelembevételével úgy érzem, célszerű kétfelé választani a feladatot: egyrészt fejleszteni a levéltári látogatások lehetőségeit, ezen belül kidolgozni egy-másfélórás