Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Függelék. Történelemtanítás és levéltár című kaposvári konferencián elhangzott előadások és hozzászólások

párbeszéd az 1950-es évek elején még egyoldalúnak tűnt, csupán az évenként megjelenő Somogyi Almanach-ok jelezték, hogy a levéltár kilépve hagyományos elszigeteltségéből a társadalmi közgondolkodást, jelesül az oktatásügyet is hatékonyan kívánja támogatni. E sorozat sokszínűsége lehetővé tette, de egyúttal kínálta is a tanulmányok iskolai hasznosítátását. A történelemtanítás, az irodalom, művészettörténet, biológia, világnézet és egyéb pedagógiai diszciplínák eddig kiaknázatlan forrásokhoz jutottak. A szerzők között már ott voltak azok a fiatal ambiciózus pedagógusok is, akik az 1960-as évektől az egyre intenzívebben kibontakozó helytörténetírás kutatógárdájának gerincét alkották. A „párbeszéd" tehát folytatódott, amelynek következtében Somogy megye helytörténetírása az elmúlt negyedszázad alatt országosan is figyelemreméltó eredményeket ért el. Kiadványaink sorában a megyében - igen jelentős volt iskolai szöveggyűjteményünk, a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című helytörténeti olvasókönyv. E kiadványok után újabbak kiadására is sort kerítettünk, hogy az iskoláknak didaktikailag is hasznosítható, korszerű és marxista szemléletű kiadványokat adhassunk. A levéltárban dolgozó - majd két évtizedes pedagógiai gyakorlattal rendelkező - „iskola-levétáros" és a tudományos dolgozók összehangolt munkája eredményeképpen a megye általános és középiskolái évenként olyan helytörténeti kifejezetten iskolai kiadványokhoz juthatnak, amelyek szemléltetésével a történelemtanárok nemcsak a helytörténet tanítását tehetik eredményesebbé, hanem a köztörténetet is differenciáltabban tudják tanítani. Ugyancsak újszerű kezdeményezésnek számít az a tény is, hogy az iskolai kiadványok szerzői között szerepelnek nem pedagógiai munkát végző szakemberek is. A pedagógusok részéről oly régóta és gyakran hiányolt megye műemlék- és természetvédelmi jegyzékét építészmérnökkel, illetőleg a természetvédelmi felügyelővel készíttettük el. Az iskolánkívüli szellemi erők fokozottabb bevonásával kívánjuk támogatni mindazokat, akik felismerték azt, hogy az iskolai történelemtanítás válságának felszámolása nem lehet csak az iskola, hanem az egész társadalom ügye és érdeke. Nem lehet véletlen, hogy a pedagógus továbbképzést irányító, a korszerű pedagógiai kísérleteket mindig támogató Somogy megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet a kiadványok társkiadójaként a kiadványoknak nemcsak anyagi fedezetet biztosított, hanem a szervezési kérdésekben is hatékony segítséget adott. Ugyancsak figyelemreméltó a Somogy megyei Műemlékvédelmi és Természetvédelmi Albizottság valamint a megyei KISZ-bizottság részvétele is, akik szellemi és anyagi tőkével egyaránt hozzájárultak az iskolai kiadványok megjelentetéséhez. Az évenként megjelenő általános iskolai kiadványokat 400, a középiskolai - ideértve az ipari szakmunkásképző iskolákat is - 1 oo-as példányszámban jelentetjük meg. Az iskolai kiadványok tervezetének részletes ismertetésétől eltekintünk, csupán a már nyomtatásban megjelenteket kívánjuk röviden bemutatni. Az általános iskolák részére ezideig két kiadványt készítettünk el a „Történelmi arcképcsarnok Somogyban I.", és a „Kaposvár története képekben" címmel. Mindkét kiadványnyal a szülőföld ismeretére és szeretetére kívánjuk nevelni az emonciálisan igen fogékony általános iskolai tanulókat. A középiskolákhoz pedig már eljuttattuk „A reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Somogy megyei dokumentumainak felhasználása történelemtanításunkban" című kiadványunkat egy történelemszakkör részére készített forgatókönyvet „Tanácsköztársaság Somogyban" címmel, valamint a „Cselédsors az uradalmas Somogyban a két világháború között". „Somogy műemlékjegyzéke - Természetvédelmi területek a széptájú Somogyban" című kiadványt az általános és a középiskolai tanárok részére megküldjük. Az „iskola-levéltáros" az elkészült kiadványokból bemutató „iskolai stúdiumokat" tartott, történelemtanárok és oktatásügyi szakemberek jelenlétében azzal a szándékkal, hogy felhasználhassa majd azokat a visszajelzéseket, amelyek az órákat követő vitákban összegződtek. A fentiekben felsorolt kiadványok nem azzal a szándékkal íródtak, hogy az iskolai történelemtanítást mennyiségileg növeljék, a szerzők szándéka elsősorban az volt, hogy valami mást, a szokványos tananyagtól eltérő, érzelmileg tartalmasabb, integrált ismeretanyagot adjanak a tanulóifjúságnak. A levéltár az iskola és az intézmények együttműködése, az anyagi és a szellemi erők koncentrálása nélkül mindezeket az eredményeket sem az iskola, sem pedig a levéltár nem tudta volna önmagában elérni. A Somogy megyei Pedagógus Továbbképzési Intézettel az együttműködésünk más ponton is találkozott. Az „iskola-levéltáros" élve a lehetőséggel, bekapcsolódott a történelemtanárok évközi és év végi továbbképzéseibe, ahol ismertette a kiadványok tervezetét, azok célját és felhasználásának lehetőségét. A történelemtanárok hasznos információkat kaptak a levéltár adta lehetőségekről és az önképzést leghatékonyabban