Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)
Szilvásszentmárton: a volt úrbéresek legelőerdejének rendszeres gazdasági üzemterve I0 93-, i9 2 7-, ennek revíziós munkálata 1915., 1931., ügyviteli szabályzat 1900., a jogosultak jegyzéke 1900. Töröcske: a volt úrbéresek erdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1886., 1896., 1927., ezek revíziós munkálatai 1896., 1907., 1916., 1926., 1937., a volt úrbéresek kopár területének üzemterve 1913., a legelőerdő üzemterve 1925., s revíziós munkálatai 1925., 1935Zselickislak: a volt úrbéresek erdejének rendszers gazdasági üzemterve 1886., 1898., 1929., ezek revíziós munkálatai 1898., 1909., 1919., 1928., a legelőerdő üzemtervei 1913., 1929., a revíziós munkálat 1928., ügyviteli szabályzat és a jogosultak jegyzéke 1958. Zselicszentpál: a volt úrbéresek erdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1886., 1898., 1929., a revíziós munkálatok 1898., 1911., 1919., 1928., 1935., 1939., a legelőerdők üzemtervei 1913., 1925., s ezek revíziója 1913., 1925., szabályzat és a jogosultak jegyzéke 1958. - valamint az üzemtervekhez csatolt egyes iratanyagok. 3. Az adat az 1920-as években készült gazdasági üzemtervekben fordult elő. 4. A Zselic talajával foglalkozó mai szakirodalom részben agyagbemosódásos barna erdőtalajokat tart számon ezen a vidéken. Lásd: Erdészeti, vadászati és faipari lexikon. Bp. 1964. 729. 1., ill. Lehmann Antalnál, aki az előbbi talajtípust a Zselic nyugat-keleti tengelyében húzódó fő vízválasztótól délre eső területeken tartja jellegzetesnek, az ettől északra lévő területeken pedig a Remann-féle barna erdőtalajt, az ún. „barnaföldet". Lehmann Antal: A Zselic természeti földrajza. Pécs, 1971. 80—81. 1. 5. A szennai volt úrbéresek erdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1889. 6. A töröcskei volt úrbéresek erdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1927., a töröcskei volt úrbéresek kopárjának rendszeres gazdasági üzemterve 1913., a zselickislaki volt úrbéresek legelőerdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1929. 7. A Zselic legmagasabb pontja 357 m tszf. Új Magyar Lexikon 6. k. 776. 1. 8. Kimutatás az egyes községek határában található erdő- és legelőilletőségű volt úrbéres erdők tengerszint feletti magasságáról. A község neve Bőszénfa: Gálosfa : Kaposgyarmat : Patca: Simonfa: Szenna : Szilvásszentmárton : Töröcske: Az erdő minősége eredete szerint Az üzemterv készítésének éve Tengerszint Az erdő minősége eredete szerint Az üzemterv készítésének éve feletti magasság (m) erdőilletőségű 1888. 264 erdőilletőségű 1894. 180—260 erdőilletőségű 1924. 180—200 erdőilletőségű 1886. 190—230 erdőilletőségű 1895. 160—220 erdőilletőségű 1930. 160—220 erdőilletőségű 1883. 120— i50 erdőilletőségű 1895. 160—240 erdőilletőségű 1924. 160—240 legelőilletőségű 1934i80—230 erdőilletőségű 1893. 160 erdőilletőségű 1924. 180—200 erdőilletőségű 1889. 190—240 erdőilletőségű 1899. 180—250 erdőilletőségű 1930. 180—250 legelőilletőségű 1913. 260 legelőilletőségű 1925. 260 erdőilletőségű 1889. 150—204 erdőilletőségű 1899. 150—204 legelőilletőségű 1925. 180—200 legelőilletőségű 1903. 180—240 legelőilletőségű 1927. 180—240 erdőilletőségű 1886. 200—250 erdőilletőségű 1896. 170—2 30 erdőilletőségű 1927. 170—230 kopár 1913. 200 legelőerdő 1925. 200
