Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)

és az állami kezelés alá veendő erdők közé sorolta. Végülis a 2110/1-1934. kgb. számú véghatározattal vették állami kezelésbe 1934. február 8-án. A töröcskei úrbéresek erdőgazdasági üzemterveiben megtaláltuk a hg. Eszterházy Pállal kötött úrbéri egyezségüket/'

5 E szerint erdőilletőségüket az 1837. április 12-én kezdett és 1856. december 9-én újra tárgyalt úrbéri perben kötött egyezség szabályozta. 15 1/2 telek után 67,2 kat. holdat kaptak, melyből 62,0 kat. hold volt erdősült terület. 1913-tól kezdve üzemtervi kezelés alatt állt további 9,6 kat. hold kopár területük is, amelyet az i894:XII. tc. 13. és 14. § alapján beerdősítésre jelöltek ki, majd a későbbiekben legelőerdőként használtak. A most már szervezetekké alakult paraszti birtokosok közösségének az erdeik belső kezelésével kapcsolatos ügyeit hosszú időre megnyugtatóan szabályozta az 1898. évi XIX. tc.-nek „A közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról" c. fejezete. A törvény életbelépésével azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a birtokosok közössége teljes joggal és felelősséggel járhatott el a gazdasági ügyek intézésénél, az erdőbirtokossági szervezetek mégsem voltak jogi személyek, sőt a törvény kifejezetten arra törekedett, hogy egyes birtokosok tulajdonviszonyait - pl. elidegenítéssel - senki ne háboríthassa. A törvénynek ezt a hiányosságait a később megalakított legeltetési társulatoknál már figyelembe vették, és ezek a társulatok mint jogi személyek járhattak el. Ez újabb bonyodalmakat okozott, mivel a legelőtársulatok tulajdonába is kerülhetett erdőbirtok, s ekkor ezeknek az erdőknek a kezelésére más törvényes rendelkezések vonatkoztak, mint az erdőtörvény végrehajtása során egységesen rendezett erdőkre. E kettősség megszüntetésére történt néhány kísérlet, de ezek mindvégig csak részintézkedések voltak, s így részeredményeket hozhattak. JEGYZETEK 1. Vö.: Takács Eva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez. (Az 1879:31. tc. és végrehajtása Somogyban) Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 5. Szerk.: Kanyar József, K.-vár, 1974. 195—210. 1. és Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 7. Szerk.: Kanyar József, K.-vár, 1976. 241 — 299.I. 2. A kiválasztott tíz község erdésze:i viszonyainak elemzéséhez az alábbi források álltak a rendelkezésünkre : Bőszénfa: a volt úrbéresek erdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1888., 1894., 1929., s az üzemtervek revíziós munkálata 1904., 1914., 1936. Gálosfa: gazdasági üzemtervek 1886., 1895., 1930., majd ezek revíziós munkálatai 1906., 1915., 1925., gazdasági ügyviteli szabályzat 1958, s a tényleges birtokos szavazatra jogosultak jegyzéke 1958. Kaposgyarmat: a volt úrbéresek erdejének rendszeres gazdasági üzemterve 1883., 1895., 1924., a legelőerdő rendszeres gazdasági üzemterve 1934., s az üzemtervek revíziós munkálatai 1895., 1904., 1914., 1925., 1936. Patca: a volt úrbéresek gazdasági üzemterve 1893., 1924., az üzemtervek revíziós munkálatai 1901., 1913., 1924., 193

1gazdasági ügyviteli szabályzat 1900., s a jogosultak jegyzéke 1900. Simonja: gazdasági üzemtervek 1889., 1899., 1930., ezek revíziója 1899., 1909., 1922., 1928., a legelőerdö üzemterve 1913., 192;., ezek revíziós munkálatai 1925, 1932., gazdasági ügyviteli szabályzat és a jogosultak jegyzéke 1958. Szenna: üzemtervek 1889., 1899., 1929., ezek revíziója 1899., 1911., 1922., 1929., a legelőerdő üzemterve 192;., ennek revíziója 1934., ügyviteli szabályzat 1900., jogosultak jegyzéke 1900.