Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)

tc. 17. §-a alá, miután az 1898. XIX. tc. lehetővé tette a magánerdők erdőbirtokossági közösségben történő kezelését is. A 132,6 kat. holdon 86 személy osztozott. Közülük 28-an nem rendelkeztek még 1 kat. hold arányrésszel sem, 1 holdon felüli arányrésze volt 25 birtokosnak, 2 holdon felüli 15-nek, 3 holdon felüli 3 főnek, 4 holdnál több 4 főnek és 1 személy rendelkezett 5 kat. holdnál is több erdő arányrésszel. Simonja község volt úrbéresei 1845-ben kötöttek egyezséget földesurukkal, melyet 1858. július 15-én 571. számmal hagyott jóvá az úrbéri törvényszék. 27 5/8 telek után 98,8 kat. hold erdőt kaptak, de a későbbiekben a legelőilletőségképpen kiosztott területekből 15,8 kat. holdat szintén erdőként kellett kezelniük, így öszszesen 114,6 kat. hold erdő került az erdőbirtokosság kezelésébe. Az 1958-ban készült szabályzatuk szerint ezen 115-en osztoztak. Ebből 57 fő 1 holdon aluli birtokrésszel rendelkezett, 47-en 1 kat. holdnál több, 8-an 2 kat. holdnál több, 2-en 3 holdnál több arányrésszel rendelkeztek, s 1 személynek 5 holdon felüli erdőterülete volt. A z^elickislakiak az 1862. július 27-én megkötött, és a pesti helytartótanácsnál 1863. július 28-án 3 59. számmal jóváhagyott egyezség szerint 17 4/8 telek után 78,3 kat. holdat kaptak. Később a legelőilletőségükből üzemtervi kezelés alá vontak 6,0 kat. holdat, és végül 103,4 kat. hold magánerdőt is közös erdőbirtokossági kezelésbe vettek. így 1958-ban összesen 187,7 hold erdő és 0,5 kat. hold az erdőhöz tartozó egyéb terület birtokjogán osztozott 110 személy. Közülük 88-nak nem érte el az erdő arányrésze az 1 holdat sem, 1 holdon felüli területtel rendelkezett 19 fő, 2 holdnál nagyobb ará'nyrésze volt 2 főnek, 3 holdnál nagyobb i személynek. Zselicszentpál község határában 74,69 kat. hold paraszti erdőt mértek ki az úrbéri birtokrendezések során. Ez a terület az 1862. július 28-án kötött és az 1863. július 28-i 360. számú végzéssel jóváhagyott egyezség szerint 16 2/8 telek után került a volt úrbéresek tulajdonába. 1958-ban 95 jogosult közül 58-an rendelkeztek i hold alatti arányrésszel, 30-an 1 holdnál nagyobb területtel, 6 főnek 2 holdnál, i főnek pedig 3 holdnál nagyobb arányrésze volt. A többi község paraszti erdőbirtokainak eredetéről a gazdasági üzemtervekből tudhatunk meg néhány adalékot. \ A bőszénfaiak a soproni úrbéri főtörvényszék 1859. július 16-án hozott 432. számú ítétele alapján jutottak az erdejük tulajdonába. 14 6/8 telek után 59,0 kat. hold erdőilletőséget kaptak. Az 1927. január 13-án készült és 1927. október 12-én 3898/1927. gazd. alb. számmal jóváhagyott szavazásra jogosult tényleges birtokosok új jegyzéke szerint a 118 szavazaton 87 jogosult osztozott. i/8-ad arányrésszel rendelkezett 42 személy, 2/8-ad arányrésszel rendelkezett 36 személy, i/16-od arányrésszel rendelkezett 7 személy, i/32-ed arányrésszel rendelkezett 2 személy. A kaposgyarmati volt úrbéresek 1863. április 10-én kötötték meg az egyezséget, melyet a pesti helytartótanács 413. számmal hagyott jóvá 1863. augusztus 12-én. Az egyezség alapján 7 7/8 telek után 31,6 kat. hold erdőt kaptak a hg. Eszterházy-féle uradalomtól. 12,5 kat. hold legelőilletőségű erdejüket pedig a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a 268/1-1934. kgb. számú határozatával az 1879. évi XXXI. tc. alá tartozó feltétlen erdőtalajú erdőnek minősítette,