Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)

bályozás már ismertetett új alapokra helyezése végett új üzemtervet készítettek. Ekkor az üzemmódot is megváltoztatták, 40 évről 80 évre emelték a vágásfordulót, és szálerdő alakot írtak elő. Az első félfardulószakra föhasználatot az állományok fiatal kora miatt nem terveztek. Megengedték viszont 36 kat. hold terület legeltetését. Erdősítésre a tölgyet és a csert írták elő a gyertyán visszaszorítása mellett. A nedves helyeken a magas kőris telepítését tervezték, akácültetést viszont legfeljebb csak a vízmosásokban engedélyeztek. 20,2 kat. holdon tisztítóvágást, 36 kat. holdon pedig gyérítést írtak elő. Az /935-ös üzemrevízió szerint a föhasználatot teljesen nem vették igénybe a birtokosok, mert az előírt 14,2 kat. hold helyett csak 9,8 kat. hold területet használtak ki. Egyébként minden munkát az előírásoknak megfelelően végeztek. Az 1924-1953-as évekre szóló erdősítési munkáknál 25,7 kat. hold területű fiatalos teljes sűrűségre való pótlását írta elő az üzemátvizsgálást végző erdőtiszt. /939-ben újabb revízió következett, s ekkor mindent az előírásnak megfelelően találtak. A zseücszentpáli volt úrbéres erdőbirtokosság tulajdonában az állami kezelésbe vett erdők és kopár területek nyilvántartása szerint 26,7 kat. hold rendszeresen erdőgazdálkodásra kijelölt terület volt. Az 1912-ben elvégzett felmérés azonban ezt a területet kereken 20 k. holdnak találta. Az élső rendszeres gazdasági üzemterv /9/3-ban készük el. Miután a terület mély, szakadékos völgyekből állt, a gazdálkodás célját abban jelölték meg, hogy ezek a meredek partok állandóan megkötve és befásítva legyenek. Az üzemterv előkészítő munkálatai során a birtokosok hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy ezen a területen csupán az erdő fenntartására törekednek és így a különféle használatokat mellőzik. Ezt annál is inkább megtették, mivel az erdőilletőségű erdejükben elegendő legeltetésre alkalmas terület és faanyag állt a rendelkezésükre. A területen egyébként részben magról, részben sarjról keletkezett bükk- és gyertyánállomá'ny állt, elszórtan egy-két tölgy, erdei fenyő, hárs, nyár és különböző cserjék. 80 éves vágásforduló mellett felújító vágással kapcsolatos szálerdő üzemmódot írtak elő. Az /925-ös üzemrevízió bizonyos, mérsékelten folytatott legeltetésről számolt be. Az /925-ös új üzemterv érintetlenül hagyta az üzemmódot, a használatok közül csak az előhasználatot - gyérítést - tervezték. Az erdősítést továbbra is fokozatos felújító vágás alkalmazásával kellett végezni, mégpedig úgy, hogy a természetes felújulás biztosítva legyen. Az /934-es revízió ennek az előírásnak megfelelő állapotot talált. Meg kell jegyezni, hogy minden községben szokásos volt az erdőbirtok vadászati jogának a bérbeadása. Belső kezelés A volt úrbéresek erdejére vonatkozó rendszeres gazdasági üzemtervek nem sok olyan adatot tartalmaznak, amelyek támpontot nyújthatnának a parasztok kezén lévő erdők jövedelmezőségére, az erdővel kapcsolatos terhek megoszlására, a fahozamok felhasználására, az erdőben folyó munkák költségeire stb. vonatkozóan. Egyszóval az üzemtervek nem alkalmasak arra, hogy kiolvassuk belőlük a tulajdonosokra háruló kötelezettséget és az erdőből származó jövedelmek hatását a paraszti gazdaságokra. Nem tudjuk meg, hogy hogyan illeszkedik bele az erdő a paraszti gazdálkodás egészébe. E'nnek az az oka, hogy az