Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Takács Éva: Tíz zselici község paraszti erdőgazdálkodása (1897—1935)

állomány fafaj összetételére vonatkozó adataink, mivel - ahogy az alább közlendő táblázatból is kiderül - a fenti százalékok csaknem megegyeznek az egyes községeknél külön-külön kapott sűrűséggel. (Ezt mutatják a szórás-százalékok is: az első korszakban 13,12 %, a másodikban 11,68 %, a harmadikban 7,81 %.) A községek határában lévő paraszti erdők átlagzáródása területre súlyozva: Bőszénfa : Gálosfa: Kaposgyarmat: Patca : Simonfa: Szenna: Töröcske: Zselickislak: Zselicszentpál : Az üzemtervi kezelés módja és eredményei A bőszénfai volt úrbéresek tulajdonába jutott erdő területi adatait az első, 1888-ban készült üzemtervben a földkönyv adataiból számították ki. Eszerint az 57. kat. hold 1875 négyszögöl területből 54 kat. hold 9695 négyszögöl volt erdősült, i kat. hold 875 négyszögölet tisztás és 343 négyszögölet út foglalt el. Az erdő addigi használata, az üzemterv szerint elsősorban a makkoltatásból és legeltetésből állt, melyet a megengedhető mértéken felül folytattak, de szokásban volt az alomszedés is, amely néhány helyen károsodásokat okozott a talaj állapotában. A fahasználat csak a száraz és dűlt fák kiszedésére korlátozódott, mivel a volt úrbéresek a faszükségletüket a közlegelő területéről és az erdőben gazdag vidéken, más birtokosok erdejéből fedezték. Az erdőgazdálkodás további célját abban jelölték meg, hogy az erdő kielégítse a tulajdonosok tűzifa és csekélyebb mértékben a szerszámfa szükségletét, de a legeltetés céljaira is alkalmassá kívánták tenni az erdőt. A kis terjedelemre való tekintettel a hozamszabályozás alapjául az egyszerű térszakozást

10 választották. Szálerdő üzemmód

17 mellett 80 éves fordával négy fordaszakra terveztek. Az első fordaszak alatt - 1888-1907. - 14,21 kat. hold kihasználása volt tervbe véve, amelyet 0,71 kat. hold évi vágásterülettel kívántak elérni. Mivel az egész erdő állománya közel egykorú - kb. 90 éves volt, a kihasználás megkezdését már rögtön az első évben megengedte az üzemterv. A tulajdonosok kívánságára azonban az 1888., 1889. és 1890-es évekre előírt vágásokat 1891-ben, az 1891-re és 1892-re tervezetteket pedig 1892-ben egyszerre használták ki. Mellékhasználatképpen engedélyezve lett a legeltetés és makkoltatás is 10 évi elő- és 20 évi utótilosok mellett. Az alomszedést azonban szigorúan megtiltották. Tervbe vették az erdőben található tisztás terület beerdősítését s ennek céljaira az erdő keleti részén egy csemetekert felállítását. Az erdősítésről és felújításról azonban csak általánosságban rendelkezett a terv, előírva, hogy a felújító vágásokat a tölgy javára kell végezni és a mesterséges felújítás is tölgy makk vetésével történjék. 1894:61 % 1886:61 % 1895:71 °o 1893:65 % 1899:67 % 1899:85 % 1896:65 % 1886:85 % 1898:61 % 1904:64 % 1906:71 % 1904:86 % 1901:85 % 1900:74 % 1911:88 % 1907:84 % 1909:85 % 1911:64 % 1936:77 % 1930:86 % 1936:99 % 1924:94 % 1922:85 % 1929:90 % 1927:89 % 1929:77 % 1929:92 %