Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

lönösen Korotna falu esetében nehéz elképzelni, hogy ne lett volna török ura­lom alatt, amikor a korotnai vár 1555. szeptember közepétől az 1556. évi vissza­foglalást követő rövid periódus kivételével végig a török birtokában volt. Az adózók hiányát ebben a három faluban - amint látni fogjuk - az magyarázza, hogy a meghódolás befejezésekor és a török uralom megszilárdulásakor ez a három falu már nem tartozott a lakott települések sorába. A táblázat különö­sen Nagybajom esetében érzékelteti a meghódolás fokozatosságát, továbbá azt, hogy a jelentéktelen települések meghódolása később kezdődött, mint a né­pesebb Nagybajomé. Balogd és Lencsen néhány lakója könnyebben elrejtőzhe­tett a törökök elől, akik nyilván maguk is elsősorban a komolyabb bevételt je­lentő nagyobb falvak meghódoltatására törekedtek. A teljes meghódolás, és ez­zel együtt a török uralom megerősödése 1554 és 1565 között, közelebbről az 1555. évi hadjárat idején következett be. Az 1556. évi magyar hadjárat tiszavirág éle­tű sikerei eze'n mit sem változtattak. 1566. szeptember 7-én Szigetvár Zrínyi Miklós és katonái önfeláldozó hősiessége ellenére elesett. A maroknyi védősereg kirohanásakor Kobak Miklós és Horváth György hadnagyok, a korotnai vár egykori elöljárói, társaikkal együtt uruk mellett lelték halálukat. 111 Szigetvár elfoglalásával tovább erősödött a tö­rök uralma Somogyban, ahol az ellenállás lényegében összeomlott. Szigetvár elestének hírére a legtöbb somogyi vár - köztük Segesd, Szenyér és Szőcsény - katonasága elmenekült, s 1567-ben már Csákány vára is török kézre került. 112 1582-ben a megye már teljesen a török uralma alatt állt. 113 A somogyi végvári katonák a zalai várakba szorultak vissza. Portyázásaikkal időn­ként mélyen behatoltak a hódoltsági területekre. 1584 táján Korotna vára alá is eljutottak, s az sem elképzelhetelen, hogy rövid időre elfoglalták. 114 Ezek a por­tyák nem változtattak a török somogyi uralmán, amely 1600-bán Kanizsa eles­tével tovább erősödött. A török uralom következtében 1596-ban megszűnt a megye hatóságának önállósága; Somogy megyét Zala megye hatóságának rendelték alá. llü A kör­nyékbeliek ügyes-bajos dolgait írásba foglaló somogyvári konvent már korábban, a XVI. század közepén megszűnt. ^ 1 ' 1 Szerepét ezidőtájt a zalai konvent vette át. A somogyi nemesség ettől kezdve a zalai konventhez fordult, ha oklevelet kívánt birtokainak elzálogosításáról vagy egyéb ügyeiről. De mi történt a nemességgel, pontosabban a hat falu földesuraival, nemeseivel? A helyi nemesek magatartása nem volt egységes. Arról már szóltunk, hogy egyeseket közülük - például Várday Tamást - hivataluk békés területek­hez kötött. Mi sem volt természetesebb annál, hogy nyugalmukat nem áldozták fel, nem tértek vissza a töröktől egyre inkább háborgatott vidékre. Mások idejeko­rán odébb álltak. Közéjük tartozott Koroknai Péter (ő már így írja nevét), aki 1544-ben a nyugalmas Szentgotthárd várának volt várnagya, de még innen is tá­volabbra helyeztette magát. 11 ' Igaz, nem mindenki viselkedett így. A nemesi családok 'néhány férfi tagja részt vett a törökellenes harcokban. Fajszi Ferenc, Kak egyik birtokosa, megyei zsoldos volt. 118 Korotnai Máté a király szolgálatában állt, amikor 1552 októberében a törökök Szigetvár és Gö­rösgál határában fejét vették. 119 Öszpötei György, Kálmán Krisztina második férje Szenyérben volt gyalogos katona, majd Somogy megyei alispán lett. 120 Ifjú Tóth Bertalan 1559 táján Csákány várában Zrínyi Miklós tiszttartójaként tevé­kenykedett. 121 Ipoltfi Lázár 1559-ben török fogságba esett, ahonnan váltságdíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom