Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

ellenében kiszabadult. 122 Bajomi János, aki mi'nden valószínűség szerint Nagyba­jom egyik földesurával, Bucsányi Jánossal azonos, 1566-ban, Szigetvár ostroma­kor halt hősi halált. 123 Tóti Lengyel Lőrinc és Nagy Márton királyi zsoldosok voltak Komár várában. 124 A szegényebb nemesek közé tartozó Koroknai Gergely vitézségéért 1573. május 24-én címeres levelet kapott Miksa császártól. Gergely Szigetvárott, majd Csurgón harcolt a törökkel, és az egyik összecsapáson török ellenfele kiszúrta a jobb szemét. 12j Az elnyert címer éppen ezt az eseményt örö­kítette meg. A helybeli nemesek a meghódolás és a török uralom megszilárdulása ide­jén fokozatosan eltávoztak a veszélyeztetett vidékről az ország nyugati peremé­re, elsősorban Zala megyébe. Először a feleségek, gyermekek és a gyávák húzód­tak biztonságosabb helyre. Majd a török nyomására követték őket azok, akik így vagy úgy részt vállaltak az ellenállásban, és ép bőrrel megúszták. A helybeli nemesek távozását jelzik zálogosításaik is. Ennek során bir­tokaik átmenetileg katonák kezére kerültek, akiket ezáltal különösen érdekelt­té tettek abban, hogy falvaikat megvédjék. Amikor azonban kiderült, hogy erre nem képesek, a földesurak arra törekedtek, hogy visszaszerezzék tőlük birtokai­kat. Ezt mutatja a korotnai uradalom és Bucsányi István nagybajomi birtokrészé­nek a sorsa. A korotnai uradalom mintegy 20 évig volt zálogban, előbb Allya Mátyás, majd halálát követően Zrínyi Miklós kezén. 1562 elején azonban Zrínyi Miklóstól Tóti Lengyel Magdolna és férje, Batthyány Mihály visszaváltotta az uradalmat. 120 Bucsányi István nagybajomi birtokát a szenyéri várban szolgálatot tel­jesítő Orosztonyi Péter 1559 táján kapta zálogba. A többi 'nagybajomi földesúr­nak: Bucsányi Jánosnak, Tóth Bertalannak és Horváth Péternek ez nem tetszett. Bizonyára azért nem, mert a zálogbirtokon élő négy jobbágyra nekik is szüksé­gük volt. Ezért Major István bírót, Farkas Balázst, Gergely Jánost és Jákó De­metert elhurcolták, és csak Orosztonyi Péter közbelépésére bocsátották el őket. 12 ' Az ügy ezzel azonban nem zárult le. Évekkel később, 1566-ban Tóti Lengyel Lő­rinc elfogta Jákó Demetert és kivitte a mezőre, ahol török módon levágta és megölte. Ezt követően Horváth Péterrel és Nagy Mártonnal elfoglalta Orosztonyi Péter nagybajomi zálogbirtokát. A foglalás valamiképpen törvényessé vált, mert Orosztonyi megszűnt Nagybajom birtokosa lenni, a középkorból ismert Bucsányi család pedig érvényesítette a nagybajomi birtokrészre vonatkozó korábbi földes­un jogait. A földesurak megváltozott magatartása birtokaikkal szemben azt is jel­zi, hogy földjeik nem váltak értéktelenné a török uralom alatt, azaz a török ura­lom megszilárdulásával egyidejűleg kialakult az adózásnak az a sajátos rendsze­re, amely a török mellett a magyar földesúrnak is részt juttatott jobbágya termé­séből. Csak ez a kettős adózás adhat magyarázatot arra, hogy miért akadtak olyan egyének, akik hódoltsági birtokot vettek zálogba. Koroknai Bertalan 1598-ban Csehi Máténak azért tudta elzálogosítani nagybajomi, kisbajomi, visontai és gya­ki jószágát, mert a négy birtok várható évi jövedelme a török uralom ellenére 50 magyar forintot tett ki. 12 " A nyugalmasabb tájakra húzódó földesuraknak el kellett fogadniok a ki­alakult helyzetet. A török uralmával szemben tehetetlenek voltak. Az ellenség­től fenyegetett kiskomáromi katonák feltehetően túlzó adatai szerint 1640 táján Kanizsán és Szigetvárott egyaránt háromezer, Koppányban ezer, Babócsán és Ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom