Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében
ellenében kiszabadult. 122 Bajomi János, aki mi'nden valószínűség szerint Nagybajom egyik földesurával, Bucsányi Jánossal azonos, 1566-ban, Szigetvár ostromakor halt hősi halált. 123 Tóti Lengyel Lőrinc és Nagy Márton királyi zsoldosok voltak Komár várában. 124 A szegényebb nemesek közé tartozó Koroknai Gergely vitézségéért 1573. május 24-én címeres levelet kapott Miksa császártól. Gergely Szigetvárott, majd Csurgón harcolt a törökkel, és az egyik összecsapáson török ellenfele kiszúrta a jobb szemét. 12j Az elnyert címer éppen ezt az eseményt örökítette meg. A helybeli nemesek a meghódolás és a török uralom megszilárdulása idején fokozatosan eltávoztak a veszélyeztetett vidékről az ország nyugati peremére, elsősorban Zala megyébe. Először a feleségek, gyermekek és a gyávák húzódtak biztonságosabb helyre. Majd a török nyomására követték őket azok, akik így vagy úgy részt vállaltak az ellenállásban, és ép bőrrel megúszták. A helybeli nemesek távozását jelzik zálogosításaik is. Ennek során birtokaik átmenetileg katonák kezére kerültek, akiket ezáltal különösen érdekeltté tettek abban, hogy falvaikat megvédjék. Amikor azonban kiderült, hogy erre nem képesek, a földesurak arra törekedtek, hogy visszaszerezzék tőlük birtokaikat. Ezt mutatja a korotnai uradalom és Bucsányi István nagybajomi birtokrészének a sorsa. A korotnai uradalom mintegy 20 évig volt zálogban, előbb Allya Mátyás, majd halálát követően Zrínyi Miklós kezén. 1562 elején azonban Zrínyi Miklóstól Tóti Lengyel Magdolna és férje, Batthyány Mihály visszaváltotta az uradalmat. 120 Bucsányi István nagybajomi birtokát a szenyéri várban szolgálatot teljesítő Orosztonyi Péter 1559 táján kapta zálogba. A többi 'nagybajomi földesúrnak: Bucsányi Jánosnak, Tóth Bertalannak és Horváth Péternek ez nem tetszett. Bizonyára azért nem, mert a zálogbirtokon élő négy jobbágyra nekik is szükségük volt. Ezért Major István bírót, Farkas Balázst, Gergely Jánost és Jákó Demetert elhurcolták, és csak Orosztonyi Péter közbelépésére bocsátották el őket. 12 ' Az ügy ezzel azonban nem zárult le. Évekkel később, 1566-ban Tóti Lengyel Lőrinc elfogta Jákó Demetert és kivitte a mezőre, ahol török módon levágta és megölte. Ezt követően Horváth Péterrel és Nagy Mártonnal elfoglalta Orosztonyi Péter nagybajomi zálogbirtokát. A foglalás valamiképpen törvényessé vált, mert Orosztonyi megszűnt Nagybajom birtokosa lenni, a középkorból ismert Bucsányi család pedig érvényesítette a nagybajomi birtokrészre vonatkozó korábbi földesun jogait. A földesurak megváltozott magatartása birtokaikkal szemben azt is jelzi, hogy földjeik nem váltak értéktelenné a török uralom alatt, azaz a török uralom megszilárdulásával egyidejűleg kialakult az adózásnak az a sajátos rendszere, amely a török mellett a magyar földesúrnak is részt juttatott jobbágya terméséből. Csak ez a kettős adózás adhat magyarázatot arra, hogy miért akadtak olyan egyének, akik hódoltsági birtokot vettek zálogba. Koroknai Bertalan 1598-ban Csehi Máténak azért tudta elzálogosítani nagybajomi, kisbajomi, visontai és gyaki jószágát, mert a négy birtok várható évi jövedelme a török uralom ellenére 50 magyar forintot tett ki. 12 " A nyugalmasabb tájakra húzódó földesuraknak el kellett fogadniok a kialakult helyzetet. A török uralmával szemben tehetetlenek voltak. Az ellenségtől fenyegetett kiskomáromi katonák feltehetően túlzó adatai szerint 1640 táján Kanizsán és Szigetvárott egyaránt háromezer, Koppányban ezer, Babócsán és Ka-
