Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Solymosi László: A hódoltság néhány somogyi település történetében

kézre került, s valószínűleg vele együtt Korotna is elesett. Az év végén Kaposvárott a török kapitányon kívül már 5 aga lakott.

105 A nagybajomi palánkvár feltehetően elpusztult és szerepe megszűnt. A segesdi és a szenyéri magyar erősségek ellensúlyozására a török a jó állapotbán levő mesztegnyői vár helyreállítását tartotta fontosnak.

106 Az 1556. évi hadjáratot követő évtized kisebb-nagyobb összecsapások jegyében telt el. 1557. júniusában mintegy ezer lovasból álló török csapat rabolta a környéket. Erre a lakosság átmenetileg elhagyta a Nagybajomtól és Csökölytől délre eső falukat, és csak a rablók eltakarodása után tért vissza falujába. 1557. július elején 60 török lovas portyázott a környéken. Halál Gergely szenyéri gyalogos katona egyedül bemerészkedett Nagybajomba.

107 A török az úton rátalált és elhurcolta. A magyar katonák sem voltak restek. 1561 tavaszá'n a szenyériek a csurgóikkal és a komárbeliekkel Kecelre törtek, ahol elfogtak néhány törököt, majd a Kaposvárból kitört őrséget kergették meg. Ugyanezen év végén történt a következő eset. Orosztonyi Péter szenyéri gyalogos embereivel december 13-án Kálmáncsehiből Szenyérbe indult. Útközben Jákó és Nagybajom között lovak nyomát észlelték a földön. Nem tudták mire vélni a dolgot, rabolni mént a török, avagy őket lesi valahol a közelben. Mire Nagybajom falut elérték, elestvéledett. Félelmükben nagy kerülőt tettek és késő este érkeztek meg Szenyér várába. Itt ébren vártak, míg hír jött a török tartózkodási helyéről. Azonnal lóra kaptak, és Csökölyben utolérték a rablókat. Kilenc törököt elfogtak, kettőt levágtak, a zsákmányt elszedték tőlük, és a magyar rabokat kiszabadították.

108 A mindennapos készenlét feszültségét némileg enyhítették az ellenség kudarcairól, veszteségeiről szerzett értesülések. Ilyen hírnek számított a koppányi bég vízbefulladása. Orosztonyi Péter érezhető örömmel számolt be az esetről.

109 1559 nyarán egy gyalogos katonát küldött Nagybajomba, hogy hírt kapjon az ott^tartózkodó hetesiektől és ráksiaktól. Azok megüzenték neki, hogy június 19én a kopán'nyi bég halásztatott a koppányi tóban. Mivel nagy halat fogtak, őrültében a bég önmaga is a tóba ugrott. A hínár azonban elborította, s míg segítségére siettek, addig megfulladt. Utána ugrott egy aga is. Neki több szerencséje volt, idejében kihúzták, hasrafordították, és a vizet kifolyatták belőle. Váltakozó sikerű összecsapások azonban nem változtattak azon a tényen, hogy Nagybajom és környéke ekkor már néhány éve a hódoltsághoz tartozott. A török uralom ezen a vidéken még Szigetvár eleste előtt megszilárdult. Ezt tükrözik a 16. századi török adójegyzékek, melyek a hat faluban a töröknek adózó jobbágyok számát a következőképpen rögzítették:

110 1549-1550 1554 1565-1566 Balogd - I I Kak Korotna - - Lencsen - - 4 Lók - - Nagybajom 6 7 40 A hat falu közül Kak, Korotna és Lók településekben tehát nem volt adózó. Ez korántsem azt jelenti, hogy ez a három falu nem került a török kezére. Kü-