Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
gazdasági nagyüzemek szétosztás elől való megmentése, a parasztságnak a nagybirtok ellen kitörőben lévő agrárforradalmi rohamának a feltartóztatása volt. Az uradalmi cselédek elégedetlensége így kapóra jött. Sőt sok helyütt a kiküldöttek is hozzájárultak az elégedetlenség fokozásához." 50 Azaz Hamburger eleget akart tenni azoknak az elveknek, amelyeket még 1918. november 20-án hangoztatott Varga Jenő a birtokpolitikai ankéton: a szépen berendezett nagygazdaságokat nem szabad felosztani életképtelen kisbirtokokra. 60 1919 márciusának első napjaiban Hamburgernek a szociáldemokrata termelőszövetkezetek szervezését úgy kellett irányítania, hogy az megfeleljen a földreform-törvénynek és a baloldali szociáldemokraták elvi és politikai céljainak. A kaposvári szociáldemokraták agrárpolitikájában 1919. március 7-e körül változás állt be. Lapjuk március 8-i száma hírül adta: „Eddig cirka 150 ezer holdat vettek át a termelőszövetkezetek . . ." 6i Felére teljesítették a február végén beharangozott 300 ezer holdas csatlakozási igényt, volt valami lehetőség a megállásra. Mészáros Károly a kisgozdák és a szociáldemokraták között kiéleződött helyzetnek tulajdonítja a kaposvári szociáldemokraták megállását. 62 Kávássy Sándor ugyancsak úgy látta, hogy „. . . a somogyi szociáldemokraták minden felülről jövő szorgalmazás nélkül, önmaguktól, a helyzet világos felmérése alapján jutottak az ismertetett állásponthoz." 63 Bár a tömeghatások felmérése a történész számára az egyik igen nehéz- feladat, különösen ha a tömegerőt úgy fogjuk fel, mint néhány személy akaratában összezsúfolt eredőt, és talán mindez nincs is eléggé dokumentálva sem Mészáros, sem Kávássy munkájában, mégis ez esetben a helyi felismerést el lehet fogadni, mint az események egyik összetevőjét. Én azonban - témám szemszögéből - fontosabbnak tartom Nagyatádi Szabó Istvánnak a somogyi eseményekről elmondott véleményét, amely március 5-én vált ismertté. A Népszava március 6-i cikke már nem kevésbé Nagyatádi aggodalmát akarta elhárítani. A Somogyi Hírlap március 7-i számában jelent meg az a cikk, amely már nemcsak a termelőszövetkezet szervezése útján látja gyorsíthatónak a földreformot, hanem úgy is, hogy a kisgazda-igénylőknek is a termelőszövetkezet adja ki a földet. A gyors változás a somogyi agrárpolitikában mindannak a jele, hogy a kisgazdákra nagyos is figyelő szociáldemokratákra villámcsapásként hatott Nagyatádi történetileg is jogosult bírálata: a szociáldemokrata termelőszövetkezetek szervezésével olyan földreform valósul meg, ahol nem is lesz földosztás, azok pedig, akik ragaszkodnak az egyéni juttatáshoz, kiszorulnak a földosztásból. így én a gyors fordulatot nem a „kaposvári Munkástanács történelmi érdemének . . ." tartom csupán, hanem legalább olyan mértékben Nagyatádi Szabó István talpraesett parasztpolitikusi álláspontjának. Kávássy Sándor jól sejtette, hogy a minisztertanács előtt kifejtett Kunfi-féle álláspont, miszerint a termelőszövetkezetet össze kell egyeztetni a kisbirtokokkal, analógiába hozható a somogyi álláspontok módosulásával. Mégis a nagyon érdekes ebben a változásban az, hogy a szociáldemokratáknak - különösen pedig a baloldali szociáldemokratáknak - egy a forradalom legelejétől képviselt álláspontot kellett korrigálni, Nagyatádinál viszont csak annyira volt szükség, hogy a gyorsabb és hatékonyabb földosztásra igent mondjon, miközben az eredeti álláspontot; a kisbirtok földhöz juttatását változatlanul leszögezte. Nagyatádinál a szövetkezetek szervezése és a parasztság szövetkezeti gazdálkodása nem került szöges ellentétbe a földreformmal, a szociáldemokraták a 'nagy- és kisüzem doktriner álláspontját összezavarták a történelem támasztotta tömegigényekkel, ti., hogy gyors és