Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)
Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?
a parasztság széles rétegeit érintő földreformra volt szükség, amely egyrészről a monarchia társadalmi viszonyaiból, másrészt a háború által okozott szenvedésekből, fájdalmakból és reményekből származott. A Somogy megyében és az ország más részeiben zajló önkényes földfoglalásokról Buza Barna és Nagyatádi Szabó István közös nyilatkozatot tettek. „A szövetkezetek alapítását a kormány támogatja úgy a'nyagi erejével, mint hatósági és erkölcsi támogatásával mindenütt, hol a földműves nép ezt önszántából akarja. De azt nem engedi meg a kormány, hogy 30-40 uradalmi cselédmunkás és alkalmazott szövetkezet alapításának ürügye alatt lefoglalhasson a kormány előzetes tudta és beleegyezése nélkül 8-10 ezer holdnyi uradalmat és 40-50 milliót érő népvagyont." „Figyelmeztetünk mi'ndenkit, hogy semmiféle ürügy alatt, sem a folyó évi termés biztosítása címén, sem szövetkezetalapítás címén nem szabad elfoglalni a földművelési és népgazdasági miniszterek tudta és előzetes hozzájárulása nélkül a nagygazdaságokat. Akik egyszerűen beülnek a gazdaságokba, azt a foglalást a kormány nem ismeri el, és az egész hatalmát latba fogja vetni, hogy gátat vessen árinak a foglalási láznak, mely egyes vidékeken főleg a dilletáns elemeket megszálotta, és amely felelőtlen izgatással ilyen birtokfoglalásokra izgatja a földműves népet." „Terv nélküli felosztása a földnek rettenetes nyomorba és éhínségbe és társadalmi zavarokba lökné az országot." 6 ' 1 A nyilatkozatot Buza Barna is aláírta, de a szöveg fogalmazása és a kifejtett gondolatok arra utalnak, hogy a szöveg Nagyatáditól származik. A nyilatkozat egyben a'nnak is világos visszatükrözése, hogy milyen értelemben foglalkozott a somogyi földfoglalással a minisztertanács, hogy mi ellen tiltakozott Nagyatádi és miért vonta vissza mind Buza Barna, mind Nagyatádi a kormányból való kilépését. Mint ismeretes a minisztertanácsi ülés után leállítottak minden földfoglalást Somogyban. 65 Március 8-a után ismét változott a helyzet Somogyban. Míg március i-e körül Hamburger közvetítő akciói bizonyos enyhülést hoztak, már március 3-a után, mikor megindult a nagygazdaságok lefoglalása szociáldemokrata termelőszövetkezetek részére, a Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt befolyása alatt álló tömegek szembeállása ellenségesebb lett. Mindennek az oka az volt, hogy a két párt tömegei alapvetően különbözően tekintettek a felosztandó nagybirtokra. Eddig csak a somogyi Szociáldemokrata Párt folytatott sorozatos támadásokat a Kisgazda Párt ellen; a Kisgazda Párt nyugalommal vette tudomásul a támadásokat. Sőt február utolsó hetében, mikor a Károlyi-párt és a Kisgazda Párt akcióegységre lépett, Nagyatádi hangoztatta, hogy a földreform-törvény megalkotásában a Szociáldemokrata Pártnak jelentős szerepe volt, az ellenforradalom ellen pedig ő maga is határozottan harcol. „Együtt akarunk haladni a szociáldemokratákkal, mert a falu dolgozó népének meg kell értenie a város dolgozó munkásságát és a proletárságnak meg kell értenie a falu népét. Sem az ipari munkásság ellenére, sem a falu népe ellenére erős Magyarországot fönntartani nem lehet." m A termelőszövetkezetek erőltetett szervezése megtörte a kisgazdapártiak nyugalmát, hiszen a párt programjának egyik fontosabb része a földreformmal együttjáró földosztás került veszélybe. A március 6-7-e körül megjelenő kombinációs formula, amely szerint az egyénileg gazdálkodni akarók a termelőszövetkezettől is megkaphatják a járandóságukat, már 'nem tudta a kisgazdák politikai hangulatát lefékezni, megkezdődött a készülődés a szociáldemokratákkal való összecsapásra. Erre jó alkalmat kínált az a választási gyűlés, amelyet a Károlyi- és a Kisgazda
