Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Király István: Mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. márciusában Kaposvárott?

szociáldemokraták 1919 szeptemberében hamis jegyzőkönyvet tettek közzé a Nagyatádival kötött márciusi megállapodásról, hogy ezzel átrakják a nagybirtokosok által emelt vádak terhét az ő vállaira.

5 A legmaróbb vád a Kisgazda Párt soraiból érte. Nóvák János - egyik volt alvezére - kilépett pártjából és a Sokorópátkai Szabó István vezetése alatt álló Földműves Pártból indított támadást ellene.

0 A külföldre távozott forradalmi vezetők közül később Károlyi Mihály és Varga Jenő hibáztatta Nagyatádi Szabó Istvánt a polgári forradalomban képviselt agrárpolitikája miatt.

7 1919 szeptember végérc majdnem az egész belpolitikai élet és az emigráció is vádakkal illette; Nagyatádi előtt úgy látszott, mintha ő lenne a forradalom bűnbakja. (Nagyatádi Szabó István ugyanúgy nem tűrte, hogy belőle sült parasztot csináljanak, mint Achim L. András. Ilyent a székely Makkai Zsiga bá'-ból lehetett csinálni a világháború előtti parlamentben. Tiltakozása éppen azért volt heves, mert ő már a parasztságnak érett és a saját lábán megálló politikusa volt, aki annál már jobban ismerte a történeti folyamatokat, minthogy a forradalom bűnbakjának kelletlen koloncát a nyakába vegye.) De mi is történt Kaposvárott és hogyan vált lehetségessé, hogy a jobbés a baloldal egyszerre haraggal forduljon Nagyatádi felé? Nagyatádi Szabó István akkor lépett a parasztpolitikusok sorába, mikor őt már évtizedekkel korábban mások megelőzték, mégis a számos parasztpolitikus közül ő volt az egyik legsikeresebb; az ő pártja növekedett a legnagyobbra a paraszti pártok között, a forradalom előtt a parlamentben 4 képviselője foglalt helyet. Parasztpolitikus mivoltából adódott, hogy politikájának tengelyében a földbirtok-viszonyok reformja állott. Összeütközései és vitái a parlementben éppen emiatt voltak gyakoriak a földbirtokosokkal. Mindennek köszönhette, hogy már a forradalom előtt tekintélyes politikus volt, akit nem lehetett csak úgy semmibe venni. Az elvesztett háború utolsó heteiben - az anarchiától és a forradalomtól való félelmében - mentő akciót indított a háború mérlegének megjavítására: Hadik János egynapos kormányában elvállalta a földművelésügyi tárcát. Ezt a kormányt a forradalom elsöpörte és Nagyatádi olyan kormánynak lett az ellenzéke, aki az ő politikai céljainak egyikét, a földreformot komolyan meg akarta valósítani. Néhány más összetevő mellett ez az oka annak, hogy Nagyatádi Szabó István politikai álláspontja annyira ellentmondásos helyzetbe került 1918-19ben. A polgári forradalom előtt Nagyatádi a birtokpolitikában a nagybirtokosokkal hadakozott, őket akarta megnyerni gondolatainak. A forradalom győzelme után a szociáldemokratákkal és Károlyi Mihály pártjával került vitába. Buza Barna földművelésügyi miniszter ama gondolatát helyeselte, hogy: „ . . . minél több önálló gazda legyen az országban és minél kevesebb cseléd . ..", de azt már elvetette, hogy: „ . . . elsősorban a megváltott birtokokon dolgozó gazdasági cselédek kapnának az ingatlanból.. ."

8 A szociáldemokraták november 5-én meghirdetett programját teljesen elvetette: „Mi, gazdák és földmíves munkások, tiltakozunk a szocialisták ilyenféle törekvései ellen. Mi azt akarjuk, hogy még a béres-cselédből is szabad, független földtulajdonos polgárok legyenek. Arról pedig hallani sem akarunk, hogy a földműves nép csak bérlője, robotosa, bérese legyen az állam földjének."

9 Az SZDP a forradalom főereje volt, Nagyatádi összeütközése velük volt a legélesebb, mert a jövendő földreformot alap-