Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

i kat. hold cukorrépa jövedelmezősége Bevétel Ft kr. Kiadás Ft kr. 0,15 q vetőmag á. 15 kr. _ _ 2 sarabolás, 8 napszám á. 40 kr. 3 20 egyelés, 15 napszám á. 50 kr. 7 kapálás, 10 napszám á . 60 kr. 6 lókapálás i - . 140 q cukorrépa kiszed ése á. 10 kr. M behordás, apróbb költségek 5 140 q cukorrépa, á. 99 kr. 126 Összesen : 126 38 95 Tiszta jövedelem: 87 Ft 05 kr. A kimutatások szerint a cukorrépa termesztésénél a kiadás ugyan lényegesen nagyobb, mint a búzánál, de a tiszta jövedelem összege is magasabb volt. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a búza és a cukorrépa jövedelmezőségét összehasonlító számításokat a sajtóból idéztük, ahol a szerző érthetően propagandisztikus szándékkal kívánt a cukorrépa-termesztés érdekében agitálni. Felülértékelte a cukorrépa mázsánkén ti árát, a kiadási rovatokban nem tüntette fel a szántási költségeket, a vetési munkálatokat, az istálló- és a műtrágya értékét, a rovarirtást, a földadót, a földtőke kamatját stb. A cukorrépa bevételi rovatában a cikk szerzője nem tüntette fel a mázsánként járó 35-40% szeletjárandóságot, a termelőknél visszamaradt répafej és répalevél értékét, a cukorgyártól ingyen kapott mésziszapot, valamint a takarmányozásnál nélkülözhetetlen cukorgyári melléktermékeket, amelyeket a termelők kedvezményes áron megvásárolhattak. Egy nagybirtok-üzem cukorrépa termesztését vizsgáló tanulmány szerint 1894/95-1903/04 között egy kat. hold cukorrépa tiszta jövedelmének 10 évi átlaga 100 korona 12 fillér volt.

64 Az újságcikk szerzője tehát a pontatlan számítása ellenére is alapjába véve helyesen határozta meg a cukorrépa és a gabonatermesztés jövedelmezőségének az arányait. A rendelkezésünkre álló adatokból választ kívánunk adni arra a kérdésre is, hogy általában mennyibe került a termelőknek a répa megmunkálása, mivel az egyik meghatározója volt a cukorrépa-termesztés jövedelmezőségének. Már 1895-ben jónéhány nagytermelő hivatkozott a répa megmunkálásának tetemes költségeire. Weltmann Adolf tarkányi nagytermelő Kladnigg igazgatóhoz írt levelében a répa megmunkálási költségeket sokallta. Szerinte egy kataszteri hold cukorrépa megmunkálási díja 30 Ft-ba került, a szállításért 16 Ft-ot fizetett 100 q után, ezen túl fizetnie kellett a földterület négyszeri szántás-díját is, így a cukorrépa-termesztés számára nem volt kifizetődő.

65 Ugyanez évben a terebezdi gazdaság intézője részletes költségvetési kimutatást készített, amelyből megtudjuk, hogy a műtrágya holdanként 12 Ft-ba, a cukorrépa művelése és kiszedése 25 Ft-ba, a fuvar az állomásig 10 Ft-ba, berakodás a vagonokba 1 Ft-ba került. Tehát 30 hold cukorrépa köitségkiadása 1440 Ft volt. A cukorgyár az