Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

1. a Pakstól Bölcske, Dunaföld vár, Dunapentele, Rácalmás és Adony községek határai érintésével Adony-Szaibolcs állomásig és a Székesfehérvárig vezetendő helyiérdekű vasútra, 2. a Szekszárdtól Bátaszék, Báta, Dunaszekcsőn át Monostorig vezetendő he­lyiérdekű vasútra, 3. a Bajától a Duna áthidalásával Bátaszékig, 4. a Keczeltől kiinduló Császártöltés, Hajós, Nádudvar, Sükösd, Csanád és Szt. István községek érintésével Bajáig vezetendő helyiérdekű vasútra, 5. a beliscze-kapolnai helyiérdekű vasútnak Dolnij Miholjácz mellett levő ál­lomás körül valamely alkalmas po'ntból kiinduló, a Dráván át Szentlőrincig vezetendő helyiérdekű vasútra, 6. a Pécsről kiinduló Kökény-Szilvás, Gar-, Terehegy, Harkány, Ipacsfa, Drá­vaszabolcs községek érintésével Dolnlj-Miholjáczig vezetendő helyiérdekű vasútra. Az Iparkamara jelentése szerint Somogy megyében jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a főközlekedési vasútvonalakat a helyi érdekeknek megfelelő szárnyvonalakkal egészítsék ki. A törvényhatósági bizottság hangoztatta, hogy csak azokat a vasútépítési törekvéseket támogatja, amelyek a helyi érdekeken túl a megyei érdekekkel is összhangban vannak. Ezt a szándékát azonban nem minden esetben tudta meg­valósítani. A megye törvényhatósági bizottsága 1 millió forint kölcsönt vette fel a közmunkaalap terhére azzal a szándékkal, hogy annak 10%-át a helyiérdekű vasutak építőinek kölcsönzi, de csak olyan feltétellel, hogy a segély összege ki­lométerenként 3 ezer forintnál több nem lehet. 12 Közismert, hogy Somogy megyét kelet-nyugat irányban három vasútvo­nal szelte át, de a Balaton és a Dráva között nem volt vasúti összeköttetés. Ezért látszott szükségesnek a fonyód-kaposvári vasútvonal kiépítése, amely nem­csak a Balaton partvidékét kötné össze Kaposvárral, hanem Kaposfüred, Jád, Osztopán, Somogyvár, Öreglak és Lengyeltóti községeket érintő nagybirtok-üze­meket is bekapcsolná a kereskedelmi forgalomba. i8o,2^ben Délkelet Dunántú­lon két helyiérdekű vasútvonalat adtak át a forgalomnak, az 59 kilométer hosszú balatonszentgyörgy-somogyszobi és a 12 1/3 km-es hidegkút-gyönk-tamási szárny­vonalakat. 13 A Magyar Általános Hitelbank támogatásával pedig a Kaposvár­Mocsolád 26 km-es vasútvonal építése 1893-ban megkezdődött, amelyet 1894-ben már át is adtak a forgalomnak. E vasútvonal további építése már szenvedélyes vitákat váltott ki, mivel a helyi nagybirtokosi érdek a mocsolád-siófoki vonal építését szorgalmazva nem vette figyelembe, hogy az Enying irányában építendő szárnyvonal az államvasutak koncepciója szempontjából lényegesen fontosabb. A főközlekedési vasútvonalakat összekötő helyiérdekű vasúthálózattal ­az agrárius érdekeket figyelembe véve - bekapcsolták azokat a területeket is a cukorrépa termesztésébe, amelyek eddig e tekintetben hátrányosabb helyzetben voltak. Ezzel a cukorrépa körzetek, illetőleg a cukorgyárak vonzáskörzetének a horizontjai kitágultak, amelyre az agrárius érdekeket szolgáló kiváltságos vasúti tarifa kedvezmények is serkentőleg hatottak. A MIR Kaposvári Cukorgyára így három megye termelőivel vehette fel a kapcsolatot és ezzel megteremtődött a cu­korrépa termesztésének egyik fontos alapfeltétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom