Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

A cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás fejlődését előmozdította az a tény is, hogy 1867-1873. között 170 ipari részvénytársaság alakult, nagyobb lett a tőkebefektetés, amely a sajátosan magyarországi viszonyokból adódóan első­sorban az élelmiszeripart érintette. 171 1884-től elmélyülő gabonaválság következ­tében a búza, a rozs, a repceterületek kiterjedésükben megrekedtek, a szakszerűb­ben vezetett gazdaságok az állattenyésztéssel, elsősorban a marhatartással próbál­tak gazdaságaikban helyreállítani azt az egyensúlyt, amely a gabonaválsággal la­bilissá vált. A fokozottabb állattartás következtében a növénytermesztési kultúrát átalakították, ami azonban újabb kérdőjelet tett fel, nevezetesen a takarmány­termesztés szerkezeti módosítását és mennyiségi növelését. Ez a korszak a ma­gyar mezőgazdaság intenzív átalakulásának egyik legdinamikusabb szakasza. A növénytermesztési struktúrában a cukorrépa-termesztés általánossá válása - a vizsgált térségben pedig a megindulása - alapvető minőségi változást idézett elő. Ettől kezdődően az iparszerű termelést nemcsak a cukorrépánál, hanem más nö­vényi kultúráknál is kezdik bevezetni. Az iparszerű termelés elsősorban a mező­gazdasági nagyüzemeknek, de a parasztgazdaságoknak a bioritmusát is átalakí­totta. A rendelkezésre álló munkaerővel és a hagyományos munkaintenzitással már nem lehetett tovább eredményesen gazdálkodni. Ezért a mezőgazdasági nagy­üzemek a növekvő feladatok elvégzésére az újonnan alakult szakmányos munkások - sommások - rétegét vették igénybe. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy „a cukorrépa-termesztés kiterjesztésének egyik lényegesebb hatását abban látjuk, hogy az összes korábban termesztett kultúrákhoz képest összehasonlíthatatlanul megnövelte az egységnyi területre szükséges munkaráfordítást" 15 . A cukorrépa-termesztés kiszélesedését most már Délkelet Dunántúl tér­ségében az i-es számú táblázat alapján érzékelhetjük. 16 Vizsgálódásunk majd két évtizedet, az 1876—1893. közötti időszakot fog­lalja magában. Somogy, Baranya és Tolna megye mellett Fejér megye cukorré­pa-termesztési adatait is feltüntettük, részint mivel - a vonzáskörzettel - Dél­kelet-Dunántúl térségével határos, másrészt a MIR Kaposvári Cukorgyárába, ha minimális mennyiségben is, de e megyéből is szállítottak cukorrépát. Bázisév­nek az 1876-os évet azért vettük, mert a megyékre vonatkozó cukorrépa-termesz­tési adatok ettől kezdve állnak rendelkezésünkre. Az 1870-es évek második fe­lében a cukorrépa-termesztési adatok még megközelítően azonos képet mutat­nak, jóllehet a cukorrépával bevetett terület növekedése Baranya megyében már ekkor is valamivel gyorsabb volt. Az 1876— 1893. közötti időszakban - a gabonaválság következtében ­Somogyban a cukorrépa területe 563,12%-kal, Baranyában 521,32%-kal, Tol­nában 1335,71%-kal, Fejér megyében pedig 1238,75%-kal növekedett. Fejérme­gye relatíve csak a második, de abszolút számokban kifejezve az első helyen állt, 1893-ban e megyében már 2589 hektáron termesztettek cukorrépát. A fejlődés tekintetében választóvonalnak az 1884-es évet tekinthetjük, amelytől számítva a cukorrépa területe fokozatosan növekedett, most már nemcsak takarmányo­zási célokra termelték a cukorrépát, hanem az ácsi cukorgyár részére is. Bara­nya és Somogy megye adatait összevetve azt látjuk, hogy Baranya a cukorré­pa-termesztés terén valamivel előrébb tartott, de a nivellálódási folyamatot már ekkor érzékelhetjük. A fejlődés Tolna megyében volt relatíve a leggyor­sabb, de abszolút számokban kifejezve elmaradt a többi megyéktől. Itt a gyor­sabb fejlődés is fáziskieséssel, csak az 1880-as évek végétől jelentkezett. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom