Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar RT kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1894-1904)

CUKORRÉPA-TERMESZTÉS A MEZŐGAZDASÁGI IPAR RT. KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁNAK VONZÁSKÖRZETÉBEN (1894-1904) /. A cukorrépa termesztése Délkelet Dunántúlon 1894 előtt A cukorrépa termesztését sem országosan, sem pedig az általunk tanulmányozott vonzáskörzetben nem vizsgálhatjuk csupán önmagában, mert az mindenkor összefonódott a magyar cukoripar helyzetével. Ezért tartjuk szükségesnek a történelmi előzmények bemutatását, amely ismerete nélkül a XX. századforduló cukorrépa termesztésének sok tekintetben ellentmondásos jelenségeit, és a fejlődés tendenciáját sem tudnánk megérteni. Tanulmányunkban - a Hitelbank által 1893-ban alapított - MIR Kaposvári Cukorgyár cukorrépa-termesztési vonzáskörzetét vizsgáljuk. Mindenekelőtt szükségesnek tartjuk a vonzáskörzet fogalmának a meghatározását. Azt a termelői tájat nevezzük vonzáskörzetnek, amely egy adott cukorgyár cukorrépa szükségletét ellátja, és a zavartalan üzemeltetését biztosítani képes. Minden cukorgyárnak megvolt a vonzáskörzete, amelynek terjedelme a gyár kapacitásától függően változott, növekedett vagy csökkent, de a dialektikus kölcsönhatás fordított arányban is érvényesült, mivel a táj is meghatározta a gyár termelésének mennyiségi és minőségi színvonalát. A MIR Kaposvári Cukorgyárának vonzáskörzete - Délkelet Dunántúlon Somogy és Tolna megyékre koncentrálódott, úgy azonban, hogy Tolna megye északi részében már a hatvani és az ácsi cukorgyárak vonzáskörzetébe tartozott. Baranya nyugati és dél-nyugati része szintén ehhez a körzethez tartozott, de a megye más területeiről azonban már a hatvani és a pélmonostori cukorgyárnak szállították a répát. A kaposvári cukorgyár vonzáskörzete „A Dombóvár-Kaposvár vasútvonal mentén, továbbá a bátaszéki állomástól Dombóváron és Kaposváron át és Barcstól Pécsre, s Szigetváron át Zákányba, Csokonyától Balatonkeresztúrra, Kaposvárról Mocsoládra; Szt. Lőrincre, Dombóvárra és Hőgyészre terjed",

1 magába foglalva a Somogy és Tolna megyét összekötő termékeny Kapos-völgyét. A cukorrépa-termesztése az ország nagyobb részében 18 30-1848 között már elterjedt, és a jelzett időszakban 33 megyében 63 gyár alakult.

2 Ennek ellenére a magyar cukoripar „a Monarchiában termelt répacukormennyiségnek 15-20%-át tette ki."

3 A viszonylag gyorsan alakuló cuíkorgyárak magas száma és az alacsony produktum jelezte, hogy a gyárak többsége megrekedt a manufakturális termelési viszonyoknál. Jóllehet az állam a külföldi cukor behozatalát magas vámmal megSZILI FERENC