Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám, a somogyi banderista Budán (1790)

Menj, add egy ollyan kézbe szabadságod fékit, Melly egyszer ugy be töltse a' bal sors mértékit, Hogy meg érezd a mit még sokan nem éreznek: A' szabadság, 's a' rabság mibe külömböznek. (i., 2. és 7. versszak.) A merész szöveg emlékezetes volt Horváth számára, mert Ötödfélszáz énekek c. gyűjteményébe az első helyre tette: Menőké Budárúl Bécsbe címmel. (Ez csak kevéssé tér el az itt közölt HOLMI //.-kéziratbeli szövegtől.) ,,A' Budai Diaetán 1790 mense septembris' irta „A' Prometheus tüze c versét, mely „fordítás Bürger' Poemájából." Ebben a gondolat- és a sajtószabadság mellett száll síkra, amely miatt „Kan-pulyka berzenkedéssel Sikolt a Politzia." A befejező sorok: Illendő é hogy tégedet Élő Istentől eredett Tüz-láng, az ember fija A' halandó kárhoztasson? A' gondolat gátoltasson, És a' Typographia? A verset Kazinczy az Orpheus (Kassa, 1790.) II. kötetében közölte (250-251. 1..). - A versfordítást Hajnóczy már keletkezése idején ismerhette, mert „1790. szeptember" feljegyezte kéziratos tanulmányában. (Innen közli Benda Kálmán: A magyar jakobinusok iratai c. kötetébén. Bp., 1957. 334-335. 1.) Az 1790. évi pest-budai tartózkodás kiemelkedően fontos eseménye volt Horváth számára, Széchenyi Ferenc házába való meghívása egy, az akkori irodalmi életben kimagasló szerepet játszó személyiségek körébe. Széchenyi és Horváth személyes ismeretsége ekkor már csaknem egy évtizednyi. „Széchenyi Ferenc 1782-ben Balatonfüreden, melyet orvosai tanácsára fel kellett keresnie, az arácsi dombon nyaralót építtetett. Ezt az 1785-ben már kész épületet látta és rajzolta le Pálóczi Horváth Ádám, „egész Magyarországra felesküdt mérnök", az első, eddig ismert legrégibb füredi térkép készítője. A térkép mellékletén le is rajzolta a fontosabb épületeket, a 45. sz. alatt „Horváth Ádám mérnök házát, nemrég kezdték építeni" és Széchenyiét 12. sz. alatt."

23 Ettől fogva Széchenyi évente felkereste Balatonfüredet. 1789. nyarán id. Péczely József is Füreden tartózkodott s hárman szőtték a terveket a magyar irodalom fellendítésére. Horváth erről beszámol Baróti Szabónak, Kazinczynak, Ráday Gedeonnak, s Szentgyörgyi István professzornak, Sárospatakra, 1789. aug. 23-án küldött levelében. Ebből idézünk. „Éppen itt volt MT. Szetsényi ö Excellentiája; a' ki nagy indulattal van a' Magyar Literátorokhoz, 's szerentsémre itt volt T. Péczeli Űr is ; sok félénk reménységü tanátskozás után a' Gróff azt találta ki, hogy tart ő is, 's rá vesz több méltóságokat, tehetős jó Barátit is, hogy tartsanak magok mellett cum charactere secretariu egy egy Magyar Nemes ifjat, akiknek egyéb dolgok ne legyen, hanem a' jobb idegen nyelviekenn (!) irt könyveket fordítgassák magyarra; és az illyen öszve irogatott uj könyveket, mindnyájan, kik társak leszünk által nézegetvén, huzamos folyamattal adogassuk ki; talál az a' jó Méltóság' módot abban is, hogy minden visibilis fundus nélkül, a' társaság mind azokat ki nyomtattassa."

24