Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 8. (Kaposvár, 1977)

Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám, a somogyi banderista Budán (1790)

Kazinczy, Horváth kérésére, azonnal társul ajánlja magát s lelkesen kiált fel: „SZÉCSÉNYI! áldott Hazafi! Be szép gondolat a' Secretariussággal. Haza szülj húsz SZÉCSÉNYIT 's megmutatjuk mit teszünk." (1789. aug. 21.) Horváth irodalmi életünk fellendítésének kulcsát a művek (fordítások és eredetiek) kiadásában látta. Terveiről így számol be Baróti Szabó Dávidnak: „Én már a társaimnak (Íróknak) kevés és nagyon széjjel volta miatt, arra adtam magamat, hogy a' nagy.váradi könyvnyomtató műhelyt meg akartam venni, (de megcsalt a reménység, mert nem eladó), 's egy malmomat itt Füreden papiros malommá fordítani, hogy ezzel alkalmatosságot és vérszemet adjak jó barátimnak 's társaimnak, hogy munkáikat ne sajnálják." (1788. máj. 30.)

25 - Nyomdai műhelyt nem sikerült szereznie, de egy kisebb kézinyomdát vásárolt magának (talán Bécsben?), valószínűleg még füredi-szántódi idejében. 1816-ban, amikor már el akarja adni, pontos leírását közli készülékének.

26 A Széchenyi Ferenc házában tartott tanácskozásról Kazinczy így számol be Aranka Györgynek 1790. november 2-án kelt levelében: „Pesten 3,-a 8br tartott Litterarius Consessus Gróf Széchényi Ferencz Űr ö Excell. házánál, Gróf Bcrényi, B. Orczy, B. Podmaniczky, B. Vay, Gróf Esterházy Károly, Vay József, Balog Péter, Márijási István, Spissits, Horváth Ádám, Nagyváti, Bárány uraknak jelénlétében, hol én is, mint invitatus meg jelentem. Az a planum olvastatott el a' melly szerint a Magyar Társaságnak kell fel állíttatni."

27 „Magyar Társaság", akkoriban irodalmi és egyben tudományos társaságot jelentett. Ennek gondolata sokat foglalkoztatta Szécsényit. „1790-ben az országgyűlés nagy pesti találkozója kiváló alkalmat nyújtott a gondolat terjesztésére. Széchenyi erre a feladatra a kéznél lévő, magyarságáról híres s munkái alapján is megbecsült Horváth Ádámot szemelte ki, aki jól ismerte az eddigi próbálkozások gondolatát, irányát és nehézségeit, most tehát egyenesen megbízta a magyar tudós társaság felállítása tervének kidolgozásával. Horváth a gróf szándéka szerint nem írói egyesület alapításával kezdte, ennek hátrányait már a füredi irodalmi eszmecserék alkalmával élesen és tisztán látták, hanem könyvkiadói társulatot akart szervezni." „Széchenyi ezért hívta egybe együttes megbeszélésre megfelelő anyagi tőkével rendelkező főúri barátait és a tudományosság kiváló képviselőit."

28 Horváth a már említett Rövid tudósító Levél-ben részletesen kifejti tervét, idézzük főbb gondolatait: „ . . . ollyan Társaságról kell gondoskodnunk, a' mellynek érdeme 's ereje legyen, minden magános írókat egyenlő Törvény alá vetni. Ennek pedig az a' módja, ha Nagyjaink, 's tehetősebb Hazánk-fijai, jeles számmal összve-adván magokat, magok-is Társak lesznek és a' nevezetesebb írókat-is Társul veszik - írnak-dolgoznak-de munkájikat egymás' híre nélkül közre nem botsátják; hanem közönségesen minden Társnak munkájához hozzá szóllanak, és azokban mi jó? 's mi rossz? köz akarattal meg-határozzák; ezt az egymásnak adott szabadságot pedig, darab ideig a' Társaságon kivül való írókra ki nem terjesztik, valameddig magok magokat a' lehetségig nem tökéletesitik, és minden írásbeli nehézségen által nem esnek." „Ollyan Társaságról kellene gondolkodni a' mellynek lenne annyi Fundusa magának, hogy a' meg-írt, 's jól meg-rostált hasznos könyveket maga kára 's veszteségi nélkül ki-nyomtattathatná, és azokat tsak annyi áron adhatná, a' mennyiben került ki-nyomtatások mert tudni való, hogy a' mit most a' könyv-áros 20 krajtzáron' ád, adhatná azt