Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bencze Géza: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX. század első felében

JEGYZETEK i. A kérdéskör bővebb feldolgozása korábban megtörtént, s szerepel a jelen tanulmány előzményeként is. Ld.: Bencze Géza: Adatok a Kapós völgyi vízrendezés első időszakához (1807-1819). Kanyar József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv i. Kaposvár, 1970. 101—112. old. és Bencze Géza: A Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-183-5). Kanyar József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 2. 1971. 91—108. old. 2 Ld. i. táblázat. 3. Somogy megyei Levéltár (továbbiakban: SmL.). Rectificationes dicarum 1804-05. 4. SmL. Birtokösszeírások 1848—1849. - A benne szereplő 12 kaposmenti község: Attala, Baté, Berki, Csorna, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposújlak, Mosdós, Pula, Szabadi, Taszár, Toponár. Nem szerepel tehát benne: Kaposmérő, Sántos, Szentjakab, Szomajom. - Ld. 3. táblázat. 5. A telkes úrbéres terület (belsőség, szántó és rét) az urbárium behozatalakor 9092 hold volt e községekben, 1848-ban 11512 hold. Az 1804/05-ös dica bevallás úrbéres területe kb. középütt helyezkedett el. Vö. Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp. 1970. 186-204. old. és SmL. BirtoköS'Szcírások 1848—1849. 6. Szsntiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Bp. 1943. 57-58. old. 7. SmL. Urbariala (vegyes) 1828-1845. - Kaposkeresztúr urbariális pere Nunkovich árendás eden, 1818. 8. Lehmann Antal: Adatok a szentlulkai üveghutáról (1807-1808). Kanyar József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 2. Kaposvár, 1971. rr6—118. old. 9. SmL. Úrbéri peres iratok; Baté. - In possessione Bate . . . 1821. júni. 30. 10. SmL. XVIII-XIX. századi vegyes iratok, 17. cs. - gr. Schmidegg János zárgondnokának (Zichy Ferenc) számadása. 1823. — Kaposkeresztúron 282 holdba vetettek 1822 és 1823-ban gabonaféléket. Berkiben allódiális szántóként bírt 240 holdat Festetits Antal, 200 holdat Hg. Eszterházy Pál és 350-400 holdat Schmidegg János. ír. A. házi rendezés, házi reguláció nem peres, vagy hivatalois úton lezajlott birtokrendezés, újrafelmérés, míg az úrbéri rendezés hivatalos úton - úriszéki, vármegyei, helytartótanácsi - bonyolódott le. xa. Attala - 1814; Homok és Taszár - 1812 előtt; Baté - 1804; Berki - 1827; Kaposkeresztúr - 1824; Szomajom - 1804. :3. SmL. XVIII-XIX. századi vegyes iratok, 2. cs. - A kaposmérői ispánság 1833. második félévi számadása. — Gabonabevétel: 366 k. búza, 372 k. rozs, 34 k. zab és 301 pos. m. kukorica. Ebből csupán 135 pos. m. kukorica származott majorsági földről. [4. SmL. Kéziratos térképek gyűjteménye. U—185. és U-186. - Kaposkeresztúr község úrbéri rendezéséhez készült térképek (Molnár Pál, 1844.). 15. SmL. XVIII-XIX. századi vegyes iratok, 17. cs. — gr. Schmidegg János zárgondnokának számadása, 1823. 16. Vö. T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága 1790-1848. Kaposvár, 1962. 10. old. - Vizsgálatai alapján 'kizárólagosnak tartja a rozst. 17. így sokallható T. Mérey Klára azon megállapítása, hogy Berkiben 12-szeres gabonatermesztéssel számolhatunk (Somogy megye mezőgazdasága . .. 70. old.). - A berki gazdaság éves gabonabevétele 12429 ft. 47 kr. volt. Az 1514 hold szántó így holdanként 8 ft-os bruttó bevételt hozott. A holdanként elvetett 2 pos. m. gabonát véve, 10 pos. m. össztermés lehetett csak, mert a gabona átlag ára ekkor 1 ft./pos. m. körül volt, (pos. m.nként a helyi középárakon a búza 1 Ft 12 kr.; kétszeres és rozs 1 Ft; árpa 48 kr.) SmL. Acta congr. 1839. No. 1652. - Somogyi Ferenc, Svastits István és Roboz Pál jelentése özv. gr. Schmidegg Józsefné Pctheő Mária berki és mosdósi javainak összeírásáról. 1835. ápr. 15. 18. Vö. Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. Zalai Tükör, 1974. 1. sz. 64. old. 19. T. Mérey Klára: Somogy megye parasztsága és a földkérdés 1690—11848. (Klny. az MTA D.T.I.-ének „Értekezések 1963" c. kötetéből. Bp. 1964.) c. tanulmányában a megye j-obbágyföldjeinek fél évszázad alatti nagyarányú minőségi romlását - a fejletlen agrártechnika mellett - a századforduló nagyarányú telekszaporításával hozza kapcsolatba, melynek során az új telkeket rosszabb minőségű földeken osztották ki. Ezt jól alátámasztja vidékünk lényegében ellenkező előjelű alakulása is. Amikor kb. 1812 körül a