Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bencze Géza: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX. század első felében
megyei telekszám növekedés szinte leállt, a minőségi (osztályba sorolási) romlás megállott. A Kaposmentén viszont ekkortól tapasztaljuk a szántóföldek alacsonyabb osztályba sorolását, - éppen az itt 1812 után megindult - addig jelentéktelen - telekszaporítás következtében. 20. SmL. Prot, congr. 1826. No. 924., 1833. No. 2655. - Baté panasza Gaál György birtokos ellen. zi. 10 501 telkes jobbágyra 129 no hold szántó jutott, ami 12,3 holdas átlagnak felelt meg. Felhő Ibolya (szerk.): I. m. 35. és 44. old. 22. Vö. Sándor Pál: Ujabb adatok a paraszti földbirtoklás kérdéséhez a XIX. század első felében. Történelmi Szemle, 1961. 2. sz. 180. old. és Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1849. Bp. 1967. 16-17. old. 23. Forrás; Felhő Ibolya (szerk.): I. m. 28. old.. Varga János: I. m. 131. old. és SmL. Rectificationcs dicarum kaposmenti községai. - Ld. még Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1973. 145—146. old. 24. 1784/85-ös népességi adatok: Kovács Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Somogyi Almanach 12. sz. Kaposvár, 1969. 34-39. old. - 1849-es népességi adatok: SmL. Különféle összeírások 1792-1852. Vörös László-féle megyei népességi adatok. Népsűrűség: fő/km1784. 1849. T970. Scmogy 36,6 61,1 Kapós mente 31,2 54.1 97,8 Vörös László megyei mérnököt 1840. febr. i-én bízta meg a közgyűlés „Somogy megye Rendszeres Földabro;sz.á"-nak elkészítésével. A hazánkban addig egyedülálló és úttörő kartográfiai munkát közel 10 év alatt végezte el, s jelent meg 1850-ben „Rajzképe Somogy megye VII. járásra felosztott területének" címmel. Közigazgatási adatok mellett statisztikai adatokat is tartalmaz, méretaránya: 1:144000. Életrajzát ld. Bendeffy László: Vörös László emlékezete. Kanyar József (szerk.) : Somogy megyei múltjából. Levéltári Évkönyv 5. 85—112. old. 25. T. Mérey Klára: Somogy megye parasztsága ... 10. old. 26. SmL. Úrbéri peres iratok; Kaposmérő. - Kaposmérő levele az Úrbéri Dcputatióhoz, 1839. máj. i. - Kérik községük úrbéri rendezését, mivel „ .. . sok belső funduson ketten, hárman is laknak, az egyik ház a másikat éri ..." 27. 1767-ben Somogyban a telekátlag 0,52, a Kapós mentén 0,71, s ez utóbbi még 1844/46-ban is közel azonos arányú volt. 1767-ben Somogyban egy telkesre 12,3 hold szántó jutott, s ez lecsökkent 1828-ig 10,1 holdra. A Kapós mentén jóval kedvezőbb volt a helyzet a 16,7-ről 13,9 holdasra csökkent szántónagysággal. 28. SmL. Acta congr. 1833. No. 2655. - Batéi adózók levele a vármegyéhez, 1833. nov. 18. Könyörögnek a vármegyéhez, hogy Gaál György engedélyezze a trágyahordást a berken keresztül a Rakó puszta feletti zselici szőlőkbe. Az „életüket jelenti", mivel a gabonából megélni nem lehet. - Ugyanakkor 1828-ban Batéban közel a legmagasabb az egész telekre jutó szántó (21,4 hold), ami 1844/46-ban 23,3 holdra emelkedett. 1828-ban az egész Kapós mentén is itt a legmagasabb a telkesre jutó szántó (19,2 hold), ami 1844/46-ra tovább nőtt (22,0 hold). E szántók gabonája elégtelen volt ahhoz, hogy a piacra is kerüljön belőle. 29. SmL. Rectificationcs dicarum 1794-95. — Ld. 2. táblázat. 30. T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága ... 25. old. 31. 42892 hold úrbéres (1844-45-ben) - 48% és 46631 hold úri birtok - 52% - adja ki a 89 523 holdas (1847-ben) összmennyiséget. 32. 1774-iben 43Ä1, 1794-95-ben 3867, 1804-ben 3736, 1828-29-ben 3832 és 1844-45-ben 3450 kaszás. - SmL. Rectificationcs dicarum, megfelelő évek (Kaposvár nélkül). 33. Szentiványi Béla: I. m. 57. és 326. old. - Az uradalom Kapós menti rétállományát az 1804. évi 31,5-ről 414 kaszásra növelte 1848-ig. 34- SmL. Acta congr. 1820. No. 2259. - Berki birtok javításainak összeírása, 1820. július 30.