Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Vörös Károly: Az új- és legújabbkori várostörténetírás utolsó évtizedei - különös tekintettel a Kaposvár tanulmánykötetre

szen az őskorig visszanyúló múlthoz. A városfejlődés fonalát egymásnak adó tanulmányok időrendi láncolatát, ha csak apró, inkább formailag érzékelhető hézagok megszakítják is (a Rákóczi-korban, a reformkor utolsó két évtizedében, a dualizmus korának utolsó éveiben, valamint a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság korában, mely utóbbiról csak kultúrpolitikájának kapcsán kapunk részletes képet) az e hézagokat körülvevő tanulmányok fővonalakban ezeknek áthidalását is elvégzik. Ennek az összefüggő és kivált korábbi szakaszaiban rendszeresen, a korra vonatkozó teljes tárgyi vagy írott forrásanyag felhasználásával ábrázolt folyamatnak keretében a város új- és legújabbkori története egyrészt megfelelő időbeli mélységet, másrészt igen szilárd alapozást is kap: mai problémáinak kialakulása és ezáltal azoknak természete is világosan láthatóvá válik. Ennek nagyon is gyakorlati jelentőségére a jelen problémáinak megoldása szempontjából nem kell külön kitérni. Ugyanakkor a városfejlődés már említett valóságos arányaival összhangban áll és így indokolt az is, hogy a 800 oldalas kötet mintegy 3/4 része, kb. 600 oldal a várostörténetnek a polgári forradalom utáni korszakát mutatja be. 2. Jellemzőnek, ám a városnak, mint olyannak végülis fiatal, későn nőtt voltával nagyon is összhangban állónak és így alapjában indokoltnak és szerencsésnek találjuk a kötetben a földrajzi, kivált a forgalmi tényezők szerepének súlyponttal éppen e korszak indulása kapcsán történő hangsúlyozását - ha c probléma háromszoros (igaz különböző részletességű és mélységű) ismétlődését talán ki is lehetett volna küszöbölni. A már városként nagy történelmi múltra visszatekintő más települések esetén az új- és legújabb korra ezek a tényezők többnyire már adottak és a fejlődést, ha befolyásolják is, de döntően már nem vagy csak igen ritkán, legfeljebb negatíve formálják: a városnak város voltán már nem változtatnak. Kaposvár esetén viszont e mozzanat fontossága éppen ebben a korban lesz nyilvánvaló és e fontosságot szerzők meggyőzően és sikeresen indokolják és ennek megfelelő súllyal tárgyaljak is. Ugyanezért ebben a keretben: a város fiatal voltának következményéként és természetes velejárójaként érezzük alapjában jellemzőnek és ugyancsak indokoltnak és hasznosnak a várostörténet saj átlag mezőgazdasági vonatkozásainak még az új- és legújabbkorban is oly nagy súlyú bemutatását. 3. Éppen a városfejlődés legdöntőbb évszázadát, a XIX. századot illetőleg ki kell emelni a korszakkal foglalkozó szerzők sikeres törekvéseit arra, hogy Kaposvár viszonyait a Dunántúl, ill. később az összes hazai mezőváros, ill. rt. város viszonyaival összehasonlítva értékeljék: ez az eljárás a várostörténetnek az időbeli mellé immár egyfajta térbeli mélységet is ad, még inkább lehetővé téve a kaposvári városfejlődés alapos és teljes értékelését. Éppen ezekben a vonatkozásokban kiemelendők e szerzők törekvései a fejlődésnek - annak értékelését és eredményei összehasonlítását nagyban megkönnyítő - lehetőleg pontos számszerű kifejezésére, kt kivált értékelni kell az olyan, módszertanilag is tanulságos kezdeményezéseket, mint a városfejlődés eredményeinek és hiányainak a költségvetések mint a fejlődés komplex mutatói alakulásán át sikerrel megkísérelt érzékeltetését. 4. Áttekintve a kötet az új- és legújabb korral foglalkozó további tanulmányainak egész, gazdagon kibontakozó rendszerét, megállapítható, hogy ebben az új- és legújabbkori városfejlődés majd minden lényeges szakasza és területe valamilyen formában és kellő részletességgel tárgyalásra kerül, ha nem is min-