Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Vörös Károly: Az új- és legújabbkori várostörténetírás utolsó évtizedei - különös tekintettel a Kaposvár tanulmánykötetre

dig azonos mélységben és összefüggésekben: időrendi és tárgy szerinti tárgyalásmód tanulmányokkénti válogatásával. Ez a látszólag csupán formai egyenetlenség azonban arra az érdemi problémára is felhívja a figyelmet, hogy az egyes részkérdések önmagukban gazdag és részletes ábrázolásának ellenére is, a képnek az a komplex volta, amit a kor várostörténeti ábrázolásánál olyan jellegzetesnek és fontosnak érzünk, némileg meglazul, akkor is, ha az önmagukban az egyes fejezetek szintjén és szempontjából helyesen ábrázolt részmozzanatok végső fokon egyetlen egységbe illeszthetők is össze. Tárgyilag legkomplexebb ábrázolás sikerrel ki is elégített igényével kétségtelenül az ellenforradalmi kor várostörténetét bemutató fejezet lép fel, gazdaság, társadalom, várospolitika és különös részletességgel a munkásmozgalom eseményeinek, tényeinek egyetlen fejezetben való adatgazdag és rendszeres ábrázalásával - ezzel igen jelentősen megkönnyítve, elmélyítve a felszabadulás utáni várostörténet első éveit elsősorban már csak politikatörténeti szempontból tárgyaló fejezet jobb megértését is. - Ugyanakkor a város 18-20. századi művelődését bemutató fejezet az összefüggéseket csupán egyetlen tárgyi szférán belül, ott viszont időben igen széles keretben ábrázolja, kiterjeszkedve ennek során tárgyának, a művelődéstörténetnek gyakorlatilag szinte minden mozzanatára. Eljárását, mely a város művelődési intézményeinek, ha változó mélységben is, de problematikájában teljességre törekedve mintegy történeti katalógusát eredményezi, úgy vélem különösen követendő példaként lehet kiemelni a kort tárgyaló más várostörténeteknek többnyire éppen e vonatkozásban nagyon is szűkszavú kutatása számára. Ez a részletes bemutatás szerencsésen fonódik össze a Tanácsköztársaság művelődésügyét bemutató tanulmány gazdag, részletes ábrázolásával. A városépítési fejezet ugyanígy kiterjed a kapitalizmus és szocializmus korára egyaránt, a városépítést a maga totalitásában, összes ágazatában ábrázolva. A technikailag is modern város indulásában és tovább fejlődésében oly jelentős szerepet játszó műszaki urbanizáció: városszabályozás és közművezés képe teljes komplex összefüggéseiben jelenik itt meg, ennek során hasznosan egészítve ki a dualizmus kora városi infrastruktúrájának (üzlethálózat, kereskedelmi intézmény ellátottság, mozik, sportlehetőségek) egyes elemeiről a maga helyén olykor csak szűkszavúan szóló leírást. A feudalizmus és a kora kapitalizmus városépítészete csupán a műemlékek szintjén kerül bemutatásra: ennek magas színvonala mellett is meghagyva az igény kérdőjelét e kor tömeges lakóház építésének - a város jellegéből következőleg a perifériákon nyilván sokáig még a néprajz módszereit is segítségül hívni kényszerülő, szerző kaposvári monográfiájában ugyan megfelelően szerepeltetett, de legalább jelzésszerűen problémáiban feleslegesnek itt sem érzett - bemutatására. 5. Végül messzemenően egyetérthetünk részint azzal, hogy a legújabb kor kaposvári városfejlődésének bemutatására a szerkesztés e fejlődés két legmarkánsabb elomét: a városépítés perspektíváinak és a szocialista iparnak vizsgálatát választotta, részint és kivált azzal a módszerrel, mellyel a problémák itt bemutatásra kerülnek. A városépítés perspektíváinak bemutatása rendszeresen és a városfejlődés egész rendszerébe szervesen beépítve történik, kitekintéssel a város napjainkra e szempontból kialakult igényeinek teljes komplexusára: ezzel a maga szempontjából mintegy sommázva is a városfejlődés előző évtizedeinek eredményeit. Ka-