Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Vörös Károly: Az új- és legújabbkori várostörténetírás utolsó évtizedei - különös tekintettel a Kaposvár tanulmánykötetre

meglátásában és bemutatásában szintézisre törekedve, figyelmét számos korábban ilyenként figyelembe nem is vett részlet)elenségre kiterjesztve és ezek ismertetése során számtalan helyes összefüggést és kapcsolatot állapítva meg, a modern város jobb megértéséhez igen sokoldalúan felhasználható alapot adott: Olyan összefoglalást és szintézist, mely ha a sajátlagos „várostudománnyal" szemben fenntartásokkal vagyunk is - nem egy szempontból a modern várostörténet kutatója számára is hasznos gondolatokkal szolgálhatott. A modern magyar város és kivált a nagyváros - ezen belül is elsősorban Budapest - azonban - mint már utaltunk is rá - túlságosan is új és polgári jelenség volt ahhoz, hogy vele a történeti kutatás még a két világháború között is, egészen a felszabadulásig a maga teljességében foglalkozni lett volna képes. Annak ellenére, hogy a magyarországi városok egy bizonyos, bár sokban éppen archaikus típusának problémáira már a 30-as években megszületett az első, valósághoz alkalmazkodó - bár e szempontból még mindig nem tipikus jelenségként, éppen a modern ipari nagyváros problémáira szűkszavúan reflektáló - munka : Erdei Ferenc „Magyar város"-a. Jóllehet Erdei itt csak a magyar alföldi mezőváros típusát tárgyalta, a probléma komplex megközelítésében túlment minden eddigi kezdeményen, megfelelően kidolgozva, vagy legalábbis jelezve e városok kialakulásának és működésének éppen az utolsó évtizedekre jellemző történeti problémáit is. Ugyanakkor, vele párhuzamosan az emberföldrajzi - legkorszerűbben, már a felszabadulás utánra is átnyúlóan, Mendöl Tibor által kidolgozott, a várost, mint már a gazdasági erők és a társadalmi munkamegosztás sajátos területi termékét bemutató - kutatások is megkezdték tárgyalni és vizsgálni a modern város történetének bizonyos jelenségeit. Hasonló kísérletek történtek közgazdaságtudományi oldalról is, Budapest Főváros Statisztikai Hivatalának Budapest fejlődésének egyes részkérdéseire vonatkozó igen kiterjedt és rendkívül gazdag statisztikai alapra épített kiadványai pedig e problémák megalapozásában határozott igénnyel visszanyúltak az utolsó, a fővárosegyesítés óta eltelt évtizedek történetéhez, kísérletet téve e keretben egyes pontokon Budapestnek a vidéki magyar városok viszonyaival való összehasonlítására - Budapest vonatkozásában pedig (és ebben a múlt század második fele kétségtelenül legnagyobb magyar statisztikusának, egykor a főváros statisztikai hivatalát vezető Körösi Józsefnek kezdeményezéseit folytatva) igen kiterjedt már szociográfiai jellegű adatgyűjtésekre is. Mindez a hatalmas anyag és részlet szempontok gazdag együttese azonban a második világháborúig sem kapta meg azt a sajátlagosan történeti szintetizálást, melyre pedig úgy látszott, hogy bizonyos vonatkozásokban ezeknek a nem saj átlagosan történeti indítású és szempontú kutatásoknak továbbfejlesztése miatt most már egyre nagyobb szükség lett. Azok a kísérletek azonban, melyek a már jelentkező helyi igények kielégítésére a két világháború között létrejöttek, alapjukban üzleti vállalkozások voltak, tudományos igény nélkül és így legjobb esetben is néhány könnyen hozzáférhető adatnak regisztrálásával megelégedtek akkor, mikor az utóbbi évek fejlődésének bemutatására kellett volna sort keríteniük. És ezen adatok jelentős része is csupán perifériális érdekű volt, nem alkalmas arra, hogy belőle a város legújabb korának gazdasági és társadalmi képe a maga valóságában bontakozzék ki. 3. Az új- és legújabbkor magyar várostörténetének ilyen teljesen elmaradt helyzetén kezdetben a felszabadulás után kibantakozó magyar-^marxista történetírás sem tudott változtatni. Ez annál sajátosabb völt, mivel a kutatásainak kez-