Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

iszapdepónál 12 fő ülepítőgödröknél 23 fő gyárban 30 fő konyhán 2 fő szabó és cipészműhelyben 2 fő az átlagos beteglétszám 5 fő Az 1918. évi bérlajstrom adatai alapján elkészítettük a hadifoglyok foglalkoztatási táblázatát, (3. sz. melléklet) amely számunkra igen értékes adatokat nyújt nemcsak a hadifoglyok összetételéről, hanem a cukorgyár termelési mechanizmusáról is.

100 Ezek alapján pontosabban tudunk következtetni a hadifogoly iparos munkások létszámára és azok munkahelyére. A gyárvezetés őket tervszerűen és tudatosan foglalkoztatta. A ,,gyári munkán", a műhelyben és az erőtakarmánygyárban foglalkoztatták éves viszonylatban a legtöbb hadifoglyot. A gyári rovatba került munkások alatt nyilvánvalóan azokat értették, akik a kampány idején a répafeldolgozásban és a cukorgyártásban vettek részt. A kampány befejeztével pedig a „gyári munkások" végezték a karbantartási és előkészületi munkák tetemes részét. Bár a műhelyben is sok hadifoglyot alkalmaztak, ezek többsége azonban csak kisegítőként dolgozott és az iparos munkások mellé voltak beosztva. Az erőtákarmánygyár is olyan bázishelynek számított, ahol sok hadifogoly dolgozott. Természetesen időszakos jelleggel más helyütt is foglalkoztattak nagyobb számmal hadifoglyokat, így a tengeri darálásnál, búzaszállításnál, szénlerakodásnál, stb. Egy-egy kampány idején több száz vagon szénsalakot és répaszeletet kellett elszállítani, mindezek komoly erőfeszítést, nehéz fizikai munkát és magas szintű szervezettséget igényeltek. A hadifogoly-foglalkoztatási táblázatból a hadifogoly-fluktuációról is részletes képet nyerhetünk. Az iparos hadifoglyok létszáma hosszabb távon is változatlannak mutatkozott, mert csak a legritkább esetben engedték el azokat, akkor is legfeljebb kölcsönadták a bérletnek, azzal a szándékkal, hogy a nyári munkák idején a cséplésnél gépészeti szakmunkásként dolgozzanak. g. Közegészségügyi viszonyok a hadifoglyok elszállásolásánál A hadifoglyok elhelyezése megfelelő helyiségek hiányában igen sok nehézséget okozott. A rendelet szerint csak olyan épületben lehetett elszállásolni őket, amely minden más épülettől legalább 20 m távolságra volt. A cukorgyárban az egyik szárítottszelet-raktár legnagyobb helyiségét készítették elő a hadifoglyok beszállásolására. A tömeges érkezés azonban arra késztette a gyár vezetőit, hogy az ideiglenes lakóhellyé átalakított szeletraktárat véglegesítsék, sőt a későbbiekben a cukorraktár egy részét is e célra lefoglalják. A helyiség alkalmatlanságát bizonyítja, hogy az ellenőrzést tartó Blum közegészségügyi felügyelő még 1918. október elején is azt tapasztalta, hogy a fogolyszállás az előírásnak nem felelt meg, a helyszűke miatt az ágyakat kétemeletesre kellett rakatni. Különösen a kampány idején érződött a helyhiány, amikor is a bérlettől ideiglenesen kölcsönkért foglyokat csak a legnagyobb nehézségek árán tudták elhelyezni. Kladnigg 1918. október 8-án azzal a kéréssel fordult a bérlethez, hogy a hadifoglyoknak a Cserben, vagy másutt próbáljanak szállást teremteni, végső esetben azt is elfogadhatónak tartotta volna, hogy Fészerlakon adja-