Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Szili Ferenc: Hadifoglyok az I. világháború idején a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyárában és béruradalmában

iszapdepónál 12 fő ülepítőgödröknél 23 fő gyárban 30 fő konyhán 2 fő szabó és cipészműhelyben 2 fő az átlagos beteglétszám 5 fő Az 1918. évi bérlajstrom adatai alapján elkészítettük a hadifoglyok fog­lalkoztatási táblázatát, (3. sz. melléklet) amely számunkra igen értékes adatokat nyújt nemcsak a hadifoglyok összetételéről, hanem a cukorgyár termelési mecha­nizmusáról is. 100 Ezek alapján pontosabban tudunk következtetni a hadifogoly iparos munkások létszámára és azok munkahelyére. A gyárvezetés őket tervsze­rűen és tudatosan foglalkoztatta. A ,,gyári munkán", a műhelyben és az erőta­karmánygyárban foglalkoztatták éves viszonylatban a legtöbb hadifoglyot. A gyári rovatba került munkások alatt nyilvánvalóan azokat értették, akik a kam­pány idején a répafeldolgozásban és a cukorgyártásban vettek részt. A kampány befejeztével pedig a „gyári munkások" végezték a karbantartási és előkészületi munkák tetemes részét. Bár a műhelyben is sok hadifoglyot alkalmaztak, ezek többsége azonban csak kisegítőként dolgozott és az iparos munkások mellé vol­tak beosztva. Az erőtákarmánygyár is olyan bázishelynek számított, ahol sok ha­difogoly dolgozott. Természetesen időszakos jelleggel más helyütt is foglalkoz­tattak nagyobb számmal hadifoglyokat, így a tengeri darálásnál, búzaszállítás­nál, szénlerakodásnál, stb. Egy-egy kampány idején több száz vagon szénsala­kot és répaszeletet kellett elszállítani, mindezek komoly erőfeszítést, nehéz fizi­kai munkát és magas szintű szervezettséget igényeltek. A hadifogoly-foglalkozta­tási táblázatból a hadifogoly-fluktuációról is részletes képet nyerhetünk. Az ipa­ros hadifoglyok létszáma hosszabb távon is változatlannak mutatkozott, mert csak a legritkább esetben engedték el azokat, akkor is legfeljebb kölcsönadták a bérletnek, azzal a szándékkal, hogy a nyári munkák idején a cséplésnél gépé­szeti szakmunkásként dolgozzanak. g. Közegészségügyi viszonyok a hadifoglyok elszállásolásánál A hadifoglyok elhelyezése megfelelő helyiségek hiányában igen sok ne­hézséget okozott. A rendelet szerint csak olyan épületben lehetett elszállásolni őket, amely minden más épülettől legalább 20 m távolságra volt. A cukorgyárban az egyik szárítottszelet-raktár legnagyobb helyiségét ké­szítették elő a hadifoglyok beszállásolására. A tömeges érkezés azonban arra késztette a gyár vezetőit, hogy az ideiglenes lakóhellyé átalakított szeletraktárat véglegesítsék, sőt a későbbiekben a cukorraktár egy részét is e célra lefoglalják. A helyiség alkalmatlanságát bizonyítja, hogy az ellenőrzést tartó Blum közegész­ségügyi felügyelő még 1918. október elején is azt tapasztalta, hogy a fogolyszál­lás az előírásnak nem felelt meg, a helyszűke miatt az ágyakat kétemeletesre kellett rakatni. Különösen a kampány idején érződött a helyhiány, amikor is a bérlettől ideiglenesen kölcsönkért foglyokat csak a legnagyobb nehézségek árán tudták elhelyezni. Kladnigg 1918. október 8-án azzal a kéréssel fordult a bérlet­hez, hogy a hadifoglyoknak a Cserben, vagy másutt próbáljanak szállást terem­teni, végső esetben azt is elfogadhatónak tartotta volna, hogy Fészerlakon adja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom