Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Tóth Tibor: Az ipari növények termesztése a századforduló mernyei uradalmában
búzát javasolta is a cukorrépa számára fenntartott területeken meghonosítani. 17 Bár Árvay javaslatát az uradalom vezetősége nem teljesítette, de éppen az általa elősorolt okok miatt az egyébként is munkaerő-gondokkal küzdő Dobszán a cukorrépa-termesztést a gyár minden bíztatása ellenére sem vezette be. 18 Az első évek nehézségei, a munkaerőellátottság folyamatos biztosítása mellett a tisztikar szubjektív ellenzései, ha nem is szűntették meg a cukorrépatermesztést, bizonyos területi stagnáláshoz mégis elvezettek. Csak a századforduló évei után lendült igazán fel a termesztése, amikor az időközben bekövetkező ármozgások hatásait kompenzálni tudta a cukorgyári melléktermékek egyre növekvő uradalmi fölhasználása. (II. sz. tába, ill. i. sz. ábra. 19 ) Nem kevés gondot okozott a termesztés megindításának az első időszakában a megfelelő fajták megválasztása. A gyár által rendelkezésre bocsátott nagy választék ellenére - 1897-ben az uradalomban hét féle répamagot vetettek el 20 - az eltérő talajú kerületek számára a legfontosabb fajta kiválasztása nagy körültekintést és szakismeretet igényelt. Végülis 1899-re két féle mag „maradt állva" a versenyben: a Rabethge és a Schreiber. 1898-ban és 1899-ben az Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás felkérésére elvégzett kísérlet eredményeként a két fajta közül a Rabethge bizonyult az előnyösebbnek - a hetenkénti súlygyarapodást tekintve ugyan, csak 5,89%-os volt a szignifikáns eltérés, a cukortartalmat jelző un. Stammer-féle viszonyszámnál azonban 34,99 %-os - így a századforduló után a gyors ütemben szélesedő termelés bázisát ez a fajta alkotta. 21 A cukorrépa-termesztés kiterjesztésének az egyik lényegesebb hatását abban látjuk, hogy az összes korábban termesztett kultúrákhoz képest összehasonlíthatatlanul megnövelte az egységnyi területre szükséges munkaráfordítást. Mindenek előtt a talaj előkészítés kívánt olyan minőségű munkát, amelyik korábban szokatlan volt. Az 1897-es általános rendelet úgy intézkedett, hogy az eddigi négyökrös szántás helyére a hatfogatos kerüljön, ami az 1 kat. h.-ra eső korábbi 4 forintos szántási költséget pont a duplájára emelte. 22 Egyéb, már fentebb elemzett okok mellett a cukorrépa-termesztéshez szükséges intenzívebb talajelőkészítés igénye is nagyon határozottan közrejátszott abban, hogy már az 1890-es évek végén is felvetődjék a gőzeke szántás gondolata, és hogy pár év múlva az uradalom maga is vásároljon egy garnitúrát. 23 A vetéshez a magot a cukorgyár biztosította, a táj igényeinek megfelelően kat. holdanként 14-15 kg-ot. 2/i A vetéssel egyidejűleg, különösen a századforduló után szuperfoszfát és chilisalétrom is került a fölbe. 25 A répa első kapálására közvetlenül a kikelés után került sor, ezt a második 16-18 nappal követte. A második kapálás egyúttal a ritkítás céljait is szolgálta, ekkor alakult ki a 15-16 cm-es tőtávolság. A répatöltögetést a szükséglet szerint még megelőzhette egy harmadik kapálás is, majd a sort a nyári gyomirtó kapálás zárta A gyakori növényápolási munkák nagy napszámigényével függött össze az, hogy a század első évtizedének a közepétől a cukorgyár a saját műhelyében kialakított egy közelebbről nem ismert, de a forrásokban a parlagoló ekétől és az ekekapától is következetesen megkülönböztetett répakapálót, amelyet nyilvánvalóan előnyös tulajdonságai miatt az uradalomban is rövidesen alkalmaztak. 27 A gépezet egyetlen hibája - mint Babóchay Andor orci intéző írta 28 - a szerkezet nagy súlya volt, és ezzel összefüggően a kis mozgékonysága. A gépet
