Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Tóth Tibor: Az ipari növények termesztése a századforduló mernyei uradalmában

AZ IPARI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE A SZÁZADFORDULÓ MERNYEI URADALMÁBAN TÓTH TIBOR A jobbágyfelszabadítás gyorsító hatásának eredményeként a magyar gaz­daságban mind gyorsabban tért nyerő tőkés gazdálkodási elemek ismeretesen a mezőgazdaság fokozatos átalakulásához is elvezettek. A néhány kiemelkedő ura­dalom 1848 előtti eredményeit most számításon kívül hagyva, korábban a major­sági gazdálkodást az árutermelés állandó szélesedése ellenére is a biztonságra törekvés jellemezte, és csak a század második felétől a tőkés piac törvényeinek viszonylag szabadabb érvényesülése következtében, a nagyüzemmé szerveződés­sel egyidejűleg vált mindinkább uralkodóvá a profitorientált célracionális gaz­dálkodási szemlélet. E nevezetes átalakulás három pillérét a kapacitás-bővítő beruházások biztosítása, a termelési folyamatok finanszírozása és végül az érté­kesítési rentabilitás jelentette. A tőkés gazdálkodás viszonyai közé kerülő nagybirtok-üzemek számára a jó gazdálkodási eredmény e három feltételének a biztosítása csak alig-alig le­küzdhető feladatot jelentett. A beruházásra fordítható korlátozott eszközöket súlyosan és elsősorban terhelték a mezőgazdaság örökölt infrastrukturális, tehát a főként nem termelő felszereltségben (közlekedés, értékesítő szervezet stb.) mu­tatkozó hiányosságai, a kapacitás bővítés kérdése tehát a fejlesztési stratégiában szükségszerűen a második helyre szorult. Hasonlóképpen nehezen fedezhetőknek látszottak a termelésfinanszírozási költségek is, közülük is elsősorban a beru­házási hiányokat egyedül pótolni nem tudó munkaerő biztosítása jelentett gon­dot. A termelésnövelés szempontjából egyelőre csak másodlagos szerepet játszó beruházások, illetve a növekvő élőmunka felhasználás - elsősorban az invesztí­ciók jellegével összefüggésben - a kívánt hatékonyságot nem érték el, az önkölt­ségeket azonban lényegesen megemelték. A magyar mezőgazdaságban már csak a beruházási politika törvényszerű következményeként is sújtó terms of trade­változások a nyugat-európai agrárpiac átalakulásával találkozva, a nagybirtok­üzemeket a hagyományos termelési rendszerek megváltoztatására késztették. A határhasználati módok átalakulása, a marginális területek szélesedő kisüzemi hasznosítása, a termékszerkezet megváltozása mellett különösen nevezetes volt az a folyamat, amelynek eredményeként a késztermék előállítás egyik formájaként szélesedett a húsprodukció, nagyarányú fajtaváltás zajlott le és a vertikális integ­ráció előnyeit kihasználandó, a szántóföldek egyre nagyobb területét foglalták el az ipari növények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom