Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Bencze Géza: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX. század első felében
A SOMOGYI KAPOS MENTE GAZDÁLKODÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN BENCZE GÉZA A XVIII-XIX. sz. századfordulójának mezőgazdasági konjunktúrája Somogy megyében is éreztette hatását, s előnyét a nagy- és középbirtokosok élvezhették leginkább. Az addig elzárt megyében a kibontakozó árutermelés és piaci kapcsolatok új színt jelentettek, de csak a nagy- és középbirtokosok egy hányada tudta ezt a maga javára fordítani. Az általános tőkehiány következtében ugyan a század első évtizedeiben kiépülő majorsági gazdálkodás még zömében a jobbágyi roboterőre épült, de ugyanakkor megjelentek az első birtokmodernizálási törekvések-jobb földhasznosítás, melioráció, befektetések, bérmunka legalább részbeni alkalmazása - s ezek a megye mezőgazdaságának első kapitalizálódási kezdeményezéseinek tekinthetők. Ezt elsősorban a nagybirtokok igyekeztek kihasználni, de éppen ezért érdekes kérdés annak megvizsgálása, hogy milyen változásokat hozott a többnyire közép- és kisbirtokokból álló, tájegységileg viszonylag homogén Kapós mentén, ahol viszont ebben az időszakban zajlott le a megye addigi legnagyobb vízrendezése, amely potenciális lehetőséget adott a fejlettebb gazdálkodási rendszer bevezetésére vagy alkalmazására. A szabályozás műszaki-történeti feltárásán túl 1 arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen hatással volt adott környezetére a mocsárvilág eltűnte és jelentős nagyságú, mezőgazdasági hasznosításra szinte azonnal használatba vehető földterületek megjelenése a somogyi Kaposmente 16 községében. E községek - a folyó mentén haladva - a következők: Szomajom (Kaposfő), Mérő (Kaposmérő), Üjlak (Kaposújlak), Szentjakab (Kaposvár-Zselicszentjakab), Toponár, Sántos, Taszár, Homok (Kaposhomok), Baté, Keresztúr (Kaposkeresztúr), Mosdós, Berki (Nagyberki), Szabadi, Csorna, Attala, Pula (Kapospula). Kaposvár mezővárost nem vettük figyelembe a folyó mentén sűrű egymásutánban sorjázó falvak között, mivel mind városias jellegével, nagyobb népességével, mind pedig jogi különállásával merőben más képet adott volna és jelentősen módosítaná, ill. sok esetben hamissá tenné az amúgy viszonylag egységes képet. A Kapós völgyének somogyi szakasza két kistáj, Külső-Somogy és a Zselic közé ékelődött be, azokat mintegy elválasztó mikrotájként. Önálló egységként való kezelésére a Kapós természetalakító munkája okot adhatna csakúgy, mint a szomszédos tájegységektől elütő sajátos jellege. Ennek ellenére a „Kaposvölgy" elnevezés alatt inkább történeti-gazdasági egységet, mint földrajzi értelemben vett önálló kistájat értünk. * * *
