Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez
hozva birtokjogainak érvényesítésére. Az ügy végül is 1405-ben azzal zárult le, hogy Zsigmond visszaadja Batthyány György fiainak az elvett birtokokat. 201 1427-ben Atád-i Bálint a pápához fordul kérvénnyel. 202 1430-ban szintén az Atád és Henész közötti révet említik. 203 1443-ban Batthyány Albert özvegye és fiai panasszal fordultak a megyei hatóságokhoz, Gordova-i Fanch Péter ellen, aki korpádi familiárisaival Atádra tört, 28 jobbágysessiót felégetett, a templomot kirabolta, és egyéb erőszakos cselekményeket követett el. 204 1450-ben szerepel először a Nagyatád, illetve Kisatád elnevezés. 200 1452-ben az atádi vám a Marczaliak kezében volt, melyet Gersei Petőnek es Lászlónak zálogosítottak el. 206 1462-ben Batthyány Boldizsár csak részbirtokosnak nevezi magát Atádon. 207 1464-ben időlegesen nőági örökösödés révén a Gordova-i Fanchy család rendelkezett az atádi Batthyány-részek fölött. 208 1475-ben Mátyás király Atádot földesurai egyedüli joghatósága alá helyezi, és heti- és országos vásártartási joggal ruházza fel. 209 Ez tulajdonképpen mezővárosi jogokat jelentett, bár továbbra is possessiónak nevezik az oklevelek. 1482-ben az Alapi és Battyány család Gezt-i Ferenccel pereskedett, mely pernek többek között Atád, Ötvös, Szabás és Zamárd is tárgya volt. 210 Hasonló, kisebb jelentőségű hatalmaskodási per zajlott 1486-ban a Marczaliakkal. 211 1494-ben az atádi plébános is szerepel abban az egyházi perben, amelyet fehérvári káptalan indított jogai védelmére. 212 1506-ban ismét a Batthyányak tulajdonában láthatjuk viszont Atádot, ugyanúgy mint 1516-ban. 213 1536-ban 37 háza volt. 214 1542-ben Lukács nevű plébánosa 50, a Báthorycsalád pedig 56 dénár egyházi tizedet fizetett. 215 1546-ban Alga Mátyás szerepel a portalis összeírásokban 14 portával, 12 pauperrel és 7 desertummal. 210 Érdekes összehasonlításra nyílik alkalmunk 1548-as adatok alapján. A portális összeírásban Batthyány Ferenc birtokaként 7 portát, 18 paupert és 10 desertumot soroltak föl. Ugyanebből az évből van egy összeírás a Batthyány család levéltárában, mely a jobbágyok neveit és a telek nagyságát sorolja fel. Feltehető tehát, hogy a „családi, házi használatra" szánt számadásról van szó. E szerint Nagyatádon 14 fél jobbágytelkes, 2 negyedtelkes és 14 negyed teleknél is kevesebb földdel rendelkező jobbágy élt, Kisatádon pedig 9 féltelkes és 9 negyedteleknél is kevesebb földtulajdonú jobbágy volt. 21 ' 1549-ben II, 1555-ben 4 portája került összeírásra. 1556-tól néptelen, lakói a török elől Segesdre menekültek. 1564-ben 1, 1598-ban 9 házát írták össze. 218 A török adólajstromok viszont 1554-ben Nagyatádon 8, Kisatádon 7, 1565-66-ban 12, illetve 5 házat jeleznek 219 1517-ben szintén 12 házat találtak a török adószedők. 220 Nagy- és Kis-atád nagyjából a mai város területén volt, Kis-Atád esett északabbra, a mai somogyszobi országút közelébe, ahol temetőjét meg is találták. Nagy-Atád feltehetően a Rinya-parton, Henésszel szemben állt. 221 a) Bodvica A középkorban Boda, Bodo falva néven szerepelt. A pápai tizedjegyzékekben ezen a területen szerepel egy Rotunda Ecclesia, melyet kétségkívül Bodvicával azonosíthatunk egy 1733-ból származó egyházlátogatás alapján. Érdemes a szövegét szó szerint idéznünk: ,,. . . die vero 2. mensis Maii visitavi vetustam capellam sancti GeorgÜ militis et martyris, infra pagum Bodvicza, in colliculo sitam. Qui pagus ad administraturam Attadensem filialiter pertinet, . . . Capella
