Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez

murata figuráé rotundae est, ad cuius reparationem totalem opinione plurimum requirerentur floreni plus minus 400. Murus in duobus locis notabilem rapturam patitur. Portae in ea capella duae sunt, maior una et minor altera, deserviens aliquando haud dubie ingressui ad sacristiam, quae ad praesens nulla est . . Re­cuperet capella prope personas 400. In pariete äff oris meridiem versus apparet aliqua pictura, sed cuius sancti sit ob antiquitatem discerni non potest. Situatur intra terras arabiles in sat amoneo loco." 222 A település maga igen ritkán bukkan fel az írásos forrásokban, csupán 1482-ben hallunk róla. 223 1536-ban Bodai Tamás és Zalay Pál voltak a birtoko­sai, összesen 18 portája volt. 1542-ben Boday Lukács, Zlakowith János és Hor­váth Péter neve szerepel, összesen 5 portával. 1545-ben puszta, egészen 1564-ig. 224 1565-66-ban 6 háza volt, 1571-ben 4, 1581-ben pedig Babócsához tartozónak mondják a török adóöszeírások. 225 1636-ban Bér Benedek tulajdonában volt. mint lakott hely. 226 1660-ban Zankó Miklós birtoka. 1713-ban ezer méterrel észa­kabbra települt. 22 ' A bodvicai temetőbe vezető út keleti oldalán, valamint a mai temető kör­nyékén, a Rinya mellett vonuló magas háton sok középkori kerámiatöredék gyűjthető. A temetőben még ma is kivehetők a rotunda maradványai, a környező sírok földjében úgyszintén középkori eredetű törmelék figyelhető meg. 228 b) Döbrög Döbrög-puszta a Berzencére vezető országút déli oldalán, Nagyatádtól mintegy 2 kilométernyire nyugatra, egy észak-déli irányú dombvonulaton he­lyezkedik el. A középkorban kisebb lakott hely lehetett, Debreg, Debrek néven fordul elő nemesi névben 1414-ben, 1423-ban. 22!l 1454-ben Tarany határjárásakor vadum Debred néven említik. 230 1518-ban szintén nemesi előnévként találkozhatunk vele. (Debrek-1 Huszár István.) 231 A terület jelenleg is beépített, így régészeti lelet nem található. A közép­kori település tőle nyugatabbra, a Taranyi-Rinya partvidékén lévő erdőben terül­hetett el. 232 c) Henész A pápai tizedjegyzékekben említik először Heuizd néven. Plébániája a segesdi főesperességhez tartozott, András nevű papja 1333-ban 8 latot fizetett. 233 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érseknek adta a korábban Korpádi Já­nos és László kezén lévő Henyz birtokot, melyet hűtlenségük következtében vesz­tettek el. 234 1395-ben csere folytán az esztergomi érsektől az Inakodi család ke­zére került. 235 1408-ban Gordovai László, volt sziavon bán kapja jutalmul, a főnemesek lázadása idején a király iránt tanúsított hűsége jutalmául. Ugyanebből az oklevélből tudjuk meg azt is, hogy egy Henyzd-i Mihály nevű nemes is élt Henészen. 236 A pécsi prépost, aki ideiglenesen kezelte a birtokot, egy hónappal később át is adta az új tulajdonosoknak. 237 1429-ben révátkelőhelyet említenek, melyen Atádra lehetett átjutni. (Locus Henizreue in possessione Athad.) 238 1448­ban határper folyt alsólindvai Bank Pál és Thamasi Henrik között, melyben kadarkúti és henészi birtokok is szerepelnek, tehát ők is részbirtokosok voltak. 23 "

Next

/
Oldalképek
Tartalom