Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei

Az északi út Pécsről (Sopianae) Szentlőrinc és Szigetvár érintésével, Kadarkúton és Csökölyön át Belednek vezet. A déli pedig Eszéktől a Dráva és a Karasica közötti Podravina síkságon át Barcstól délre közelíti meg a folyó nagy kanyarulatait, majd Vízvár és Bélavár táján átvág a Dráván, és Gyékényesig a folyó bal parti teraszain halad nyugatnak. Gyékényes és Gjelakovec között ismét visszatér a folyó jobb partjára és Légrádot északról hagyva igyekszik Várasd felé/'

1 E két kitűnően megépített út közül a török hadak Bécs felé vonultukban az északit a sártenger miatt csak nagy kitérővel használhatták. Valószínű, hogy a Siklóstól Magyar-Újfaluig vezető töltést Ibrahim nagyvezírnek egy évvel korábban előreküldött műszaki alakulatai

42 a helyi lakosság kényszermunkáját is igénybevéve építették, mielőtt a százezer főt megközelítő fősereg 1532-ben megindult volna. A 18. században ennek a töltésezett, de csak gyengén alapozott útnak a nyomai megvoltak, a múlt században azonban szinte teljesen eltűntek. Aki el merészelte hagyni a pécs-szigetvár római eredetű „köves" utat, sártengerben találta magát, amely a Feketevíz közelében (talán éppen a szóban forgó töltés roncsai alatt) 30-40 cm-es vízzel borított mocsárban folytatódott. A lapos hátakon épült kis tanyák lakói csak „gólyalábakon" tudtak kijutni szárazabb helyekre. A tanyasi iskolák udvarán - tanítási időben - 40-50 pár „mankó" (gólyaláb) is támaszkodott az épület falának/"

1 Az Ormánságnak ezt a részét egykor 60-70%-ban erdők borították. A török megszállás idejében, valamint a 18. században azonban az erdőket a legeltetés, valamint a jól jövedelmező hamuzsír termelés miatt mód felett pusztították. Ennek ellenére a II. József-kori katonai térkép'''' tanúsága szerint az „Okorvidéken": Okorágtól Piskiig, egy 25 km hosszú és 5 km széles megszakítatlan mocsári erdő terült el. Ezen a kb. 130 km

2-nyi területen, a lápok apró szigetein, csupán két kicsike falu bújt meg: Besence és Páprád. Körülöttük kevés legelő; szántónak alig volt nyoma. A Feketevíz számtalan ágra oszolva szüremkedett át az erdőségen, melyen csak két út vezetett át: az egyik Gilvánfától Nagycsány és Besence felé, a másik pedig Vajszlóról az Almás-patak melletti Páprádra; onnét vágott át Sellye irányában. Ez az út számos patakot és eret keresztezett, egyik híd követte rajta a másikat. Az A 62. jelzetű bécsi térképen látható helységnevek részint hibátlanok, részint súlyos elírásokkal terheltek. Ezért az alábbiakban földrajzi sorrendben, Ny-K irányú értelemben közlöm a helyek listáját betűhív, illetve mai formában. Legrad ma: Légrád Canisa (Nagy-) Kanizsa Babócsa Babócsa Istvandi Istvándi Szigetbenn Szigetvár Basal Basal Mosgó Mozsgó Galosfa Galosfa Sz. Laszlo Szentlászló Denzasia Dencsháza Sz Lőrinc Szentlőrinc