Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bendefy László: Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei

A térkép anyaga: papiros, benne ritka vízjellel: ez liliomos koronával ékített, díszes pajzsban egy barbakánt ábrázolt, melyből hóhérpallost tartó kéz nyúlik ki. Mellette balról vízszintes helyzetű IDF betűk láthatók. A kissé rongált állapotú, É-i tájolású térképen kétféle hálózat látható. Az egyik irónnal készült; ez kisebbítés célját szolgálja. Vele enyhén hegyes szöget alkot a másik: vörös ceruzás földrajzi fokhálózat Ez utóbbi kísérletszerűnek tűnik. Domborzatrajza pillacsíkozású. Vízrajza rendkívül részletes; a Nagyberek és a Szigetvár környéki mocsarak rajza különösen szépen kidolgozott. A Pécstől D-re és DK-re lévő terület részletes topográfiájával tűnik ki. A térkép úthálózata szintén gazdag. A településeket a Mikovinytöl megszokott tornyocskák jelölik. A térképen számos, az 1740 körüli térszini viszonyokra jellemző részlet látható. Ezekből sorolunk fel néhányat. A Balaton déli partja mentén húzódó országút részben víz alatt áll. Balatonkeresztúrról Lellére (Lelye) csak a Nagyberek mocsarain keresztül gázolva lehet rövid úton eljutni. Ezt a gázlót a térképen szaggatott vonalzás jelöli. Fenékpusztát a somogyi parttal három révjárat köti össze. Egyik az Iszap sziget északkeleti, másik a délnyugati végét'érinti, a harmadik az utóbbitól kb. 1,8-1,9 km-rel Ny-ra van. A középső révjárat a fenékpusztai úthoz csatlakozó révet a bottyáni végponttal köti össze. A fenékpusztai római Castrum („Rudera Fenek vár") még ép. A négyszögletes alaprajzot adó falak sértetlenek. Az út a Balaton felől kerüli meg a castrumot, s nem vág át azon, mint napjainkban. (Ismeretes, hogy a Castrum északkeleti sarkát és falait a Balaton napjainkig jókora darabon már elhabolta.) Ez a térkép, miként az rajzi modora és stílusjegyei, valamint betűírása alapján kétségtelenül felismerhető, kétségtelenül Mikoviny saját kezű műve. Helynévírása a korabeli neveket jó magyarsággal őrizte meg. Példaképpen idézek néhány helynevet: Rudera Szimigli (Somogyvár romjai); - Szorszó (Szárszó), Üsződ (Üsződ, azaz őszöd és nem Őszöd), Verde (Kereki), Szalad (Szólád), Telek(i) stb. Az utóbbi kettő határa egy kisebb, ma jelentéktelen vízfolyás, amely azonban a 18. század derekán még több száz méter széles mocsár volt. Mikoviny pompás alaprajzot ad Szigetvárról. A három különálló szigeten épült vár három önálló egységét a szélső nyugati főerősséggel két cölöphíd köti össze. A három várat közösen övező széles mocsáron egy lapos, száraz háttal megszakított rőzsehíd vezet át Kálmáncsa (Kálmántse) irányában. A vár alaprajzával is kiemelkedően jelölt Siklós, valamint Harsány, Tapolca és Nagyfáivá a környezetükben lévőknél sokkal nagyobb falvak. Somogy megyének Mo /3. jelzetű térképe Következő Somogy megyei térképünk címe: ,,[Mappa] Com. [itatus] Somogyiensis". Egyike azoknak a kéziratos térképeknek, amelyekről Rómer Flóris 1861 táján azt közölte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában járt a kezében két kéziratos térkép, melyeken a Balaton belsejében, Udvaritól és Szepezdtől DK-re, a partoktól nem messzire, ez a felirat volt olvasható: Ao IJ2J Yxxxxxx Rudera muri p[er] piscatorem inventa