Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)
Jankovich-B. Dénes: Adatok a Rinya-völgyi középkori településtörténetéhez
Kenyérsütő nevű birtokával. 8 ' 1427-ben iktatta be a somogyi konvent véglegesen a Marczaliakat örökösödés címén Segesd birtokába és tartozékaiba. 80 1474-ben a környező falvakkal együtt ez is a Báthoriak kezébe került. 89 1534-ben puszta volt, 1536-ban 3, 1542-ben 8 házát írták össze. Ugyanekkor Ferenc nevű plébánosát is említik. 1545-15 5 5 között végig a Báthoriak kezén szerepel, 4 adózó portával. 1556-ban puszta, de 1561-ben újra 4 házát adóztatják a tizedszedők. 90 A törökök 1555-ben 5 házát írták össze, 1565-ben pedig 8 háza volt, és a görösgali náhiébe tartozott. 91 A középkori falu helye - tekintettel a beépítettségre - nem határozható meg pontosan, de valószínűleg a már említett kiemelkedésen volt. A közelben (északnyugati irányban) torkollik a Dráva holtágába a Zimona-patak, melytől néhány száz méterre nyugatra 1972-ben egy 16. századi bödönhajót találtak. 92 c) Rigóc 1193-ban Szulok határjárásakor még csak a patakot említik ezen a néven. 93 1437-ben került a Marczaliak birtokába, akkor Rigolt h mellé ke néven szerepelt, és valószínűleg falu volt. 94 Többé nem fordul elő az okleveles forrásokban. Helyét a hasonló nevű patak partján, Középrigóc-puszta környékén, az erdőben kell keresnünk. Drávaszentes A mai község helyén a középkorban Zederegh nevű község létezett: 1193-ban aqua Zuduryg néven fordul elő először, mint Szulok határa. UQ 1250-ben pedig Tarnóca határjárásában aqua nomine Sudureg formában találkozunk vele. 90 1231-ben szerepel először mint lakott hely (predia), ekkor Scederweg alakban. 9 ' 1398-ban szintén Babócsa tartozéka Zederegh, és ebben a minőségében kerül a Marczaliak kezébe. 98 A 15. században egyszer sem fordul elő, a 16. századi összeírásokban viszont rendszeresen. Ekkor már főleg a Báthoriak birtoka, de Kovács Jánost, Szabó Bálintot és Bobori Gergelyt is feljegyezték; érdemes elsorolni, hogy milyen formában írták le a nevét: 1534: Zedengh, 1536: Zedryn, 1542: Zederygh, 1545: Zedrygh, 1548: Zederies, 1549: Zederin, 1550: Zederygh, 1556: Zederygh, 1561: Zederygh, 1696: Szedrich, 1741: Szederics)** A török adóösszeírásokban: 1554: Bedreg 6 ház, 1565-66: Szedreg 11 ház, 1571: Szenelek 6 ház. 100 A rendelkezésünkre álló adatok szerint folyamatosan települt volt a 16. század végéig. A 17. században valószínűleg elpusztult, ezt bizonyítja a Széchényiek 1712-ből származó összeírása, ahol pusztaként szerepel. 101 Azonosításának kétféle módja lehetséges. Mint láttuk, neve a legváltozatosabb formákban szerepelt évszázadok folyamán, viszont mindig Komlósd mellett, legyen az oklevél, vagy dikális összeírás. Az eredeti alak számunkra leginkább magyaros formájával (Szederics) 1741-ben találkozunk utoljára, viszont ettől az időtől kezdve a mai napig ezen a területen Szentes nevű helység szerepel. Ezzel a névvel először 1677-ben találkozhatunk, amikor Széchenyi György kalocsai érsek a kincstártól megveszi az egész szentgyörgyvári uradalmat. A felsorolásban Szentest olvashatunk, Szedericset viszont nem. m A már említett 1741-es családi osztozkodás dokumentumában viszont Szederics szerepel, Szentes nem. m Ezek alapján nem lehet kétséges, hogy az Árpád-kortól szereplő Szedereg
