Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Bánkúti Imre: Iratok Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április)

Hidegség, 1704. március 6. Cser y Mihály levele Károlyi Sándornak. Hosszasan védekezik azon vád ellen, hogy nem elég gondosan ostromzárolja Sopront. Ezen kívül az sem igaz, hogy a rác támadás hírével rémiszti a hadakat. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704. március. Fasc. 3. C. 7.) Mint kegyelmes Uramnak Nagyságodnak alázatossan szolgálok. Valaki mondotta Nagyságodnak és informálta Nagyságodat, hogy én innen nem vigyázok és nem portáztatom és erdőket nem járok. Isten ugy segéljen, nem igazat mondott, soproniak bizony kin nem voltak, elhiszem, rákossiakban 1 ha nádcságbul kijutottak, mivel Rákoson 12 hajdút testet (így!) találtak a hajdúk, azok közöt köllöt lenni. Rákössön innen nem hiszem esset volna, hanem Megyés 2 felöl meglehet, azért hajókot hajtok a falukrúl és ugy köll kihajhászni a bozodbul; nem is bozód az, hanem Hegykőből, Homoknál'' és innen hajtok hajókat, a kik vízen mennek reájok. Rác híreket Nagyságodnak confirmálja Dallos uram 4 , én senkinek sem mondottam, énnékem szatócsai 0 pap írta, hogy Pécset, Bátát fölrafo­lották a rácok, Dallos uram Nagyságodhoz ment, jobban megmondja Nagyságodnak. Aval én nem rémétem a népet, mert az nékönk nem árt, vagyon sereghez 20 mérföld, azért aval nem gondolnak a mi embereink, ha megsotik (?) is ottan, cl nem remölnek azok iránt, én bizony senkinek sem mondottam, hanem Nagyságodnak hogy megírtam, mert nem szokásom csacsogás. Az elszököt hajdúkat Benkö uramhoz küldettem, eö kegyelme kölgye föl, én nem láttam Nagyságod parancsolatját az iránt, hanem most vettem alázatossan. Hogy nem vigyáznak, bizony valaki mondotta Nagyságodnak, hazudott, szemiben megmondom, írtam Benkö uramnak is, merre menjen, én (magam) vízen menék hajókon bozótokra, aláza­tossan kérem Nagyságodat, mindent ne hidgye Nagyságod, hihető, ollyan volt, az ki 50 hajdút kért kisérjék, három tőkét látott, ágossak voltak, azt tudta, puskás németek lessik, azok előtt szalladt. Ha soproni egy ember az erdőkön volt innen Rákos felől, én bönhedgyem, hanem a mint Nagyságodnak megírtam, rákossiak és máshova valók Megyés felől való erdő­kön bujkálódtak, azok lehettek, de azok nem fegyveresek; hiszen azért írtam Nagyságodnak, hogy Megyésen is köll, mert én anyira nem érkezem, de még Harkán 6 is köllenének hajdúk, ugy éppen ki nem járhatnának. Ezek után maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Csery Mihály. Hidegség die 6. martii 1704. P.S. Harka öressen vagyon, onnan is ki s be járhatnak, gesztenyések felől Bondorfot' is elkerülik, éppen blocqualva lesznek, ha Harkán hajdú leszen. (Külső címzés nincs.) 1. Fertőrákos. 2. Fertőmeggyes, ma: Mörbisch, Ausztria. 3. Fertőhomok. 4. Dallos Imre, később simontornyai inspector. 5. Azonosíthatatlan helynév. 6. Ma: Magyarfalva. 7. Wanclorf, ma: Sopronbánfal va, Sopron városhoz tartozik. 95­Sopronudvard, 1704. március 6. Akay István Károlyi Sándornak: azért késik, mert az Itáliában elveszett felszerelését kell pótolnia. Utasítást kér a kőszegi Dicasteriumra, hogy adjon vasat a megindítandó fegy­vergyártáshoz- Végül beszámol Andrássy Pál csatlakozási szándékáról. (Eredeti. OL P. 396. Károlyi es. lt. Acta publica. Ser. I. 1704 március. Fasc. 3. C. 8.) Méltósságos Generalis, nékem Kegyelmes Uram.

Next

/
Oldalképek
Tartalom