Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig

AZ OSZTATLAN TULAJDONBAN LÉVŐ PARASZTI ERDŐBIRTOKOK IGAZGATÁSA AZ ÁLLAMI FELÜGYELETTŐL AZ ÁLLAMI KEZELÉSIG TAKÁCS ÉVA Az erdők gazdasági jelentőségét felismerve a törvényhozás már a 18. század második felétől kezdődően - korábban csak általános, majd egyre konkrétabb - intézkedéseket hozott az erdők fenntartása, az erdőpusztítás megakadályozása érdekében.

1 A kialakuló kapitalista viszonyok keretei között azután mind szélesebb körben, az erdők egyre nagyobb területén vált követelménnyé az erdőgazdálkodás- megszervezése is, ami maga után vonta a gazdálkodás mind határozottabb szabályozását, állami felügyeletét,

3 a szakmai irányítás kiterjesztését

4 - előbb csak az erdőbirtokok kisebb, majd egyre nagyobb csoportjára. Természetesen ez idő alatt és ezzel párhuzamosan kialakult a szakszerű erdőgazdálkodás irányítására, ellenőrzésére, a szakmai feladatok ellátására hivatott szervezeti apparátus - az erdészeti igazgatás

0 rendszere is. Az erdőgazdálkodás állami felügyelete A kincstári erdőbirtokok gazdálkodását már a 15. századtól kezdődően szabályozták. Ennek eredményeként a 18. század végére - amikor az ország öszszes erdőit érintő első törvényes rendelkezés elkészült - ezekben az erdőkben már korszerű, szabályozott erdőgazdálkodás folyt. Tulajdonképpen az r8oo-as években indult el az a folyamat, amelynek eredményeként előbb megtörtént az erdők feltérképezése, majd az erdővédelmet szolgáló intézkedések körét bővítették, így az állam fokról-fokra kiterjesztette a központi irányítást az erdőkre. 1795-től kezdődően intézkedtek a közalapítványi uradalmak erdészeti szervezetének a kiépítéséről, de ebben az időben már a hitbizományi és egyházi erdőbirtokok egynémelyikében is megindult a szakszerű erdőgazdálkodás megszervezése. Az egyes városok ugyancsak a 18-19. század fordulóján kezdtek szakértő erdőtiszteket alkalmazni erdejükben. Ezeknek az intézkedéseknek a sorába számíthatjuk az 1828-as országos összeírást is, ahol felmérték a jobbágyi haszonvétel alatt álló erdőket, a makkoltatásból és a fa eladásából származó bevételek értékét. A kapitalista gazdálkodásban az erdei termékek is bekerültek az áruforgalomba, ami hatalmas méretű erdőpusztítást eredményezett. A bécsi kormányzat kísérletet tett arra, hogy a szabadságharc bukása után kialakult helyzetben a birodalmi erdőtörvényt Magyarországra is kiterjessze, ami az erdőpusztítás e

s