Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 7. (Kaposvár, 1976)

Takács Éva: Az osztatlan tulajdonban lévő paraszti erdőbirtokok igazgatása az állami felügyelettől az állami kezelésig

az erdők eldarabolásának a megakadályozására lett volna hivatott. A nemesi erdőbirtokokat is érintő törvény hatályát azonban a földesurak érdekeit képvi­selő i86i-es magyar országbírói értekezlet megszüntette. 6 A célszerű erdőgaz­dálkodás szükségességének felismerése és az erdőírtás fokozódása mégis lehetővé tették, hogy az erdész-szakemberek által már régóta sürgetett hathatós kormány­zati beavatkozás megtörténjék. így vált lehetővé, hogy a kor kiváló erdészei ki­dolgozzák az első magyarországi erdőtörvény tervezetét. A Divald Adolf, Bedő Albert és Wagner Károly vezetésével indult mozgalom' az 1879. évi 31. tc. meg­alkotását eredményezte. Ennek célja a szakszerű erdőgazdálkodás magyarorszá­gi elterjesztése, törvényesítése, valamint a feladat ellátására hivatott szakigaz­gatási- és a tényleges megvalósítás felügyeletéhez, ellenőrzéséhez szükséges köz­igazgatási szervek életrehívása volt. Ilyen értelemben - a törvény jóvoltából - a kincstári erdőbirtokok mel­lé zárkóztak fel a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és egyházi személyek birtokában lévő, ezen kívül a köz- és magánalapítványok- és hitbizo­mányokhoz tartozó erdők, valamint a közbirtokossági erdők (melyhez a tör­vény rendelkezése értelmében ezúttal hozzá kellett érteni az úrbéri rendezés al­kalmával, mint erdőilletőség, a volt úrbéresek tulajdonába átment erdőket is), addig amíg azokat közösen használták. 8 Ez a törvény tehát a most felsorolt er­dőbirtokokon biztosítani kívánta a tervszerű gazdálkodást és az állami felügye­letet. Az erdőtörvény erdőfenntartási jelentőségét azonban csak akkor tudjuk fel­mérni, ha megnézzük azt is, mekkora területre terjedt ki és mekkora területet nem érintett cz a korlátozás. E célra Bedő Albert statisztikai kimutatását hasz­náljuk fel, 9 mely alkalmas arra is, hogy egyszerre vizsgálhassuk meg a Pécsi Ke­rületi Erdőfelügyelőséghez tartozó egész területet: i. sz- táblázat A tulajdonos minősége Pécs szk. V Baranya Somogy katasztrális Tolna hold Összes Állami Törvényhatósági és községi 4187,35 366,94 576,00 188,28 5 318,57 Egyházi testületek — 27 973,30 25 902,59 2 254,72 56 130,61 Közalapítványi — 11 108,30 2 791,89 8 703,15 22 603,34 Magánalapítványi — — — — — Hitbizományi — 47 744,12 59 010,78 15 802,68 122 557,58 Közbirtokossági — 16 116,88 18 517,07 4 038,94 38 672,89 Részvény társulati — — — — — Összesen : 4187,35 103 309,54 106 798,33 30 987,77 245 282,99 A 17. § alá nem tartozik 36,80 37 055,10 130 972,06 21 004,55 189 068,51 Mindösszesen : 4224,15 140 364,64 237 770,39 51 992,32 434 351,50 Amint látható, az erdőfelügyelőség területéhez tartozó összes erdőknek valamivel több, mint a felét (56%-át) érintette a törvény. Somogy megye vonat­kozásában rosszabb ez az arány, hiszen itt az összes erdők 45%-a tartozott az erdőtörvény 17. §-a alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom