Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

10. Király István: A második világháborút követő iparpolitikai törekvések és azok történeti előzményei Somogyban

dos Tolna megyébe. Ez a gyár majdnem két évtizedig egyedül el tudta téglával látni a várost. i88o-ban Bauer Ferenc hasonló nagyságú táglagyárat hozott létre, mint Feldreich. A következő évben pedig a vasútállomás közelében épülni kezdett Borovitz Manó azbesztcement-, pala- és cementáru gyára. Ez volt az első olyan építőanyaggyár, amely már idegenből származó építőanyagot használt fel. A gyár létrejötte felhívja a figyelmet arra, hogy a város épületeinek építésénél már igényesebb építőanyagot is kezdtek használni. 1888-ban két építőanyag-gyáros, Braun Ede és Borovitz Manó, újabb téglagyárat alapított, amelyet 1903-ban Schlesinger Károly megvett tőlük. 1902-ben a Schlésinger-família másik két tagja, Albert és József, hasonló nagyságú téglagyárat hozott létre, mint általában a kaposváriak voltak.

7 Érdekes ezeknek az építőanyag-gyáraknak a gazdasági fejlődése. Az üzemek alapjait idegenből származó szakemberek vették meg, de néhány évtizedes működés után a gyárak a kereskedelmi tőke tulajdonába mentek át. Ez a mozzanat felhívja a figyelmet arra, hogy Kaposvár tőkés ipari fejlődése milyen forrásokból táplálkozott. Kaposvár századforduló körüli iparában lényeges színfoltot képviselt a malomipar. 1870 körül még néhány hagyományos vízimalom látta el a várost liszttel. Termelésük a város lendületes fejlődése miatt már 1890 körül kevés volt. De más okok miatt is kevésnek bizonyult a malomipari kapacitás. A hosszan elnyúló múlt századi gabonaválságot a megye nagybirtokosai úgy igyekeztek megoldani, hogy nem a nyersgabonát vitték piacra, hanem feldolgozták lisztnek. Ezeket az új igényeket már nem volt képes a város malomipara kielégíteni. A malmok szinte egymás után jöttek létre. 1893-94-ben alapította Újvári István az ún. Margit-malmot, amely hetente 10-12 vagon ílisztet állított elő. 1898-ban jött létre az Erzsébet-malom, amelyet gőzfürdővel és jéggyárral kombináltak. Napi ter_melése egy vagon liszt volt. Tankovics János 1900-ban alapította a Gizella-malmot. Évi termelése kb. 1000 vagon liszt körül mozgott. 1900 óta létezett az ún. „HazaLmalom", amelyet a legégett Hirschmann-féle malom helyén hoztak létre részvénytársasági alapon. Kaposvár összes malmában 1900 körül 70-80 molnár dolgozott.

8 1890 előtt még egy üzem jött létre Kaposvárott, a Mayer-féle kocsigyár. Az üzem termékei luxusigényeket szolgáltak. Évente 100-120 darab parádéskocsit állítottak elő 20-25 fő munkással. Az üzem nem helyi igények kielégítésére jött létre. Termelését az egész Balkánon értékesítették, csupán a kocsik gyártásához szükséges fa került ki Somogy eredéiből.

9 Kaposvár és a megye iparának fejlődésében 1890-ben a Mezőgazdasági IparRészvénytársaság létrejöttével fordulat állt be. Ennek a társaságnak a megalapítása és ipari működése Kaposvár tőkés iparosításában a legfontosabb mozzanat. A részvénytársaság a Magyar Általános Hitelbank egyik leányvállalata volt. (Ezért nevezték őket általánosan Kaposvárott bankosoknak.) A vállalat.Somogyba történő telepítésének egyik szószólója őrgróf Pallavicini Ede volt, aki akkor a magyar tőke egyik legerősebb bankjának, a Hitelbanknak volt az elnöke. Ez a tény önmagában is elegendő módon húzza alá a MIR fontosságát Kaposvárott. Hogyan került a választás éppen Kaposvárra? A város 1890 körül kezdett kibontakozni a falusi keretekből. Ettől az évtől Budapest és Kaposvár között rendszeressé vált a gyorsvonat! összeköttetés, a vasút forgalma pedig ugrásszerűen nőtt. Ugyanakkor a várost félkörívben körülvevő Eszterházy-uradalom bérlete lejárt. A korábbi bérlő, Freystädler Antal a gazdálkodást nem tudta