Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
10. Király István: A második világháborút követő iparpolitikai törekvések és azok történeti előzményei Somogyban
folytatni. A mintegy 38 ezer holdas gazdaság bérbevételével jött détre a MIR. Ezt a nagy gazdaságot a toponári Festetich-féle, a somodon Ráday-féle, a patosfai Sommsich-féle és a bogáti Inkey-féle bérlettel gyarapították. A mezőgazdasági üzemmel párhuzamosan cukorgyár és több kisebb mezőgazdasági üzem felállítását tervezték. A vállalat operatív vezetése is két részre szakadt: a mezőgazdasági üzemet Renner Gusztáv, az ipari üzemet pedig Kladnnig Alajos vezette. A gazdasági szempontokon kívül a MIR létrehozásában politikai szempontok is közrejátszottak. Pallavicini rokonságban volt a Néppárt elnökével, Zichy Nándorral, a MIR és a cukorgyár telepítése a katolikus befolyás erősödését célozta, ami nem is maradt el abban a városrészben, ahol a gyár elhelyezkedett. A mezőgazdasági üzemet Renner Gusztáv korszerűen rendezte be. Hozzáfogott a rétek alagcsövezéséhez, ő használt a megyében elsőnek gőzekét, korszerű gazdasági épületeket emeltetett, fajtiszta állatállományt szerzett be stb. Ezek a nagy tőkeberuházást kívánó befektetések a gazdálkodás első éveiben nem hozták meg a kívánt hasznot. (Ilyen befektetések megtérülése csak évtizedeken keresztül történhet meg.) Ezzel szemben az ipari üzem az első évtől kezdve rendszeresen adott hasznot. Mindennek az lett a következménye, hogy Rennernek távoznia kellett a mezőgazdasági üzem éléről, helyét a bárdibükki földbirtokos, Márffy Emil foglalta el, aki kisebb horizonttal és kevesebb új tőkeberuházással igyekezett gazdálkodni. Mégis az a nívó, ahogy Renner a gazdaságot elindította és az a tény, hogy Rennerrel együtt a városba települt néhány szakképzett gazda, visszahatott a MIR gazdálkodására és magára a városra. Az értelmiség köre, amely addig a papokból, ügyvédekből, néhány orvosból és tanárból állt, természettudományos műveltségű értelmiségiekkel bővült, ami bizonyos mértékig előfeltétele volt a város emelkedésének. Másrészt a MIR, mint élenjáró tőkés mezőgazdasági üzem, visszahatott a többi nagybirtokra és ez a mezőgazdasági ipar bázisának szélesítését jelentette. A Kaposvári Cukorgyár építése 1893-ban kezdődött el. A részvénytársaság megvette br. Stummer Ágostontól a mezőhegyesi cukorgyárat és megrendelték mindazokat a berendezéseket, amelyek kellettek a napi 50 vagonos kapacitású cukorgyárhoz. A gyár építését a város keleti szélén kezdték meg. Olyan helyet választottak, hogy a vasút is közel legyen, de rendelkezésre álljon a gyártáshoz szükséges nagy mennyiségű víz is. így került a választás arra a háromszögre, amely a pécsi országút, a dombóvári vasút és a város akkori keleti határa között terült el. Először csak a bérleti gazdaság répáját akarták feldolgozni, de később az az igény támadt, hogy a többi nagybirtokos répatermését is dolgozzák fel. Ahogy nőtt a cukorrépa által bevetett terület, úgy került sor a gyár bővítésére. Ez a helyzet fél évszázadra meghatározta a gyár állapotát. A Kaposvári Cukorgyár jellegzetesen olyan, amelyet szüntelenül építenek; a meghatározott nagyságú területen gyorsan vált zsúfolt gyárteleppé. Az első gyártási periódusban a gyár csak nyerscukrot gyártott, ezt azonban a következő tavaszon kristálycukorrá dolgozták át. A kristálycukorgyártásban ez az üzem volt hazánkban az úttörő. Az első gyártási kampány 1894 őszén indult el, majd az üzem folytonos építésével egészen az első világháborúig állandóan nőtt a termelése. A szerény műhelyekből nagy gyártelep alakult ki. A gyár méreteinek növekedését mi sem jellemzi jobban, mint az a néhány termelési adat, amelyet 5 évenként vettünk fel:
