Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

1. Kanyar József: A szocialista somogyi levéltárügy negyedszázada (1950-1975)

méter anyaggal, 2,100 polcfolyóméter állványzattal és két dolgozóval (1 főlevéltárnokkal és 1 hivatalsegéddel) lépte át. A törvényhatósági levéltárak számára e korszak nyitánya képezte a fordulat esztendejét. Ez az alapvető változás a későbbi évek folyamán nemcsak a (levéltári dolgozók létszámát növelte, nemcsak a levéltári fondok összetételében hozott igen jelentős változásokat, nemcsak az iratok történelmi jelentőségű begyűjtésével duplázta meg a levéltári anyagok mennyiségét, s növelte egyúttal a raktárhelyiségek és az állványzatok polcfolyómétereinek a számát, nemcsak a gyűjtőterület irattárainak és iratainak a védelme területén nyerték meg a döntő csatát a levéltári dolgozók, hanem jelentette egyben a levéltárba begyűjtött és beszállított, valamint a már ottlévő fondok és állagok, sorozatok és gyűjtemények rendezését, az évről évre növekvő számú kutatókat segítő sokrétű és sokszínű modern segédlettel való ellátását, az ügyfelek ezreinek a kiszolgálását, az államigazgatás, főként anyakönyvi és irattári területen való segítését, az adatszolgáltatások sokrétű munkáját, a levéltárban lévő értékes középkori és koraújkori oklevelek konzerválását, restaurálását és filmen való megörökítését, a magyar munkásmozgalom dokumentumainak a feltárását és azoknak a kiállításokon keresztül az oktatás és a közművelődés szolgálatába állítását, a levéltárnak helytörténeti bázisintézménnyé való fejlesztését, a helytörténeti és a honismereti kutatás fellendülését, a művelődéspolitikai irányelvek szolgálatában álló népszerű és hasznos dokumentumkiadványok megírását és megjelentetését, a népgazdaság tervdokumentáció, agrártörténeti és ipartörténeti adatok rendelkezésre bocsátásával - konkrét megsegítését, a tudománypolitikai irányelvek szolgálatában álló s országosan is figyelemreméltatott kiadvány! munkák folyamatos végzését, intézményünk technikai felszerelésének a növelését, mikrofilmtárunk megalapozását stb. E negyedszázad szocialista levéltárügyének legfontosabb megyei eredményeit madártávlatból áttekintve, nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy 17 esztendős állami levéltári szervezeti működés után a 2.045/1967. számú kormányhatározat alapján ismét a megyékhez ikerültek vissza a levéltárak, előbb „VB közvetlen" intézményként, később pedig a művelődésügyi osztályok hatáskörében : általános tanácsi levéltárakként. A tanácsi irányítás alá helyezés időpontjában már 4500 iratfolyóméterre gyarapodott a levéltár fondjainak a terjedelme, a dolgozók létszáma pedig 6 főre szaporodott. A levéltár megyei fogadtatása a párt és tanácsi szervek által kedvezőnek volt mondbató, hisz a Kaposvári Állami Levéltár korábbi tudományos és közművelődési munkája révén állandóan benne élt a megye kulturális életében. Az állami hálózatból való költségvetési elbocsátását a levéltárnak azonban nagyon szegényesnek találták a tanács illetékesei. A 'kezdetben úgy látszott, hogy a szerény állami költségvetési kereten az első évben a megyei tanács mitsem tud változtatni. Első lépésként az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága tűzte napirendjére: 1968. február 17-én a levéltár helyzetének és feladatainak a megtárgyalását. A párt végrehajtó bizottsága különösképp a levéltár tudományos és közművelődési -munkáját értékelte nagyra s jelentős kutatóforgalmát és határozati javaslataiban részletes intézkedési terv kidolgozására kérte fel a megyei tanács végrehajtó bizottságát, amelyben figyelembeveendőnek tautoüta a levéltár főbb raktározási problémáinak a segítését, személyi megerősítését, a dolgozók bérszínvonalának a javítására való törekvést.