Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

1. Kanyar József: A szocialista somogyi levéltárügy negyedszázada (1950-1975)

1968. május 14-én a megyei tanács végrehajtó bizottságának az ülésén így 'határozat született arra, hogy a levéltár az éj tanácsi székház építése után, a város kultúrcentrumában, a századok óta levéltári célokra használt jelenlegi épületben marad hátra, teljes egészében birtokába véve azt, ahonnét a múzeum a tanácsszékház fő épületébe költözik át. Sajnálatos, hogy az elmúlt esztendőkben, még a negyedik ötéves terv időszakában sem kerülhetett sor e jelentős terv megvalósítására. Minderről az alábbiakat állapította tneg 1971. októberében tartott vizsgálata alapján egy országos szakbizottság: ,,Az iratanyag dinamikus ütemű növekedése súlyos elhelyezési problémák elé állította a Jevéltárat. A feudális- és a kapitalista kori megyei iratok tetszetős elhelyezéséről a két világháború között a megyei hatóság gondoskodott. iAz 1950-es évektől azonban a levéltár anyaga a városok, a községek, a közigazgatási szakszervek, a bíróságok, az intézetek, a testületek, az egyesületek, a gazdasági szervek, majd a felszabadulás után megszüntetett szerzetesrendek, a családok, a nemzeti, a földosztó és az igazoló bizottságok irataival gazdagodott. Ennek következtében a megyeháza hátsó épületszárnyában lévő levéltári helyiségek hamarosan megteltek, sőt a levéltár a Széchenyi téren egy volt üzlethelyiségben szükségraktár igénybevételére 'is kényszerült. A raktárak jelenleg telítettek, sőt túlzsúfoltak, de helyiséghiány miatt ma már ,a dolgozók és a tudományos kutatók megfelelő munkakörülményeit sem lehet biztosítani." Talán az új, 5. ötéves tervben nyílik imajd lehetőség arra, hogy - a város nagyjelentőségű kultúrcentrumának a kiépítése következtében - a két jelentős kultúrintézmény elhelyezése - évtizedes mulasztásokat felszámolva - megoldódhatik, miután a szakmai munkát már fékező zsúfoltság tűzbiztonsági okokból sem tartható tovább, de a katasztrofális raktárviszonyok következtében a levéltár a mai állapotában már nem is tudja falaï közé és szükségraktárába fogadni azt az 1500-2000 iratfolyóméter anyagot, a már levéltárivá érett, begyűjtésre és átvételre váró külső irategyütteseket, amelyek különböző irattárakban várják a megmentésüket, hazánk, benne megyénk tudományos élete számára is. A tanácsi kezelés következtében ha fokozatosan is, mindazonáltal mégis jelentős fejlődésnek lehettünk a tanúi a raktározási gondok, a férőhelyproblémák megoldatlanságának a kivételével. Ma már 3000 köbméter raktárhelyiséggel rendelkezik a levéltár, amelyben 4566 iratfolyóméter anyag foglal helyet. A mai levéltárban már 11 dolgozó tevékenykedik. Ebből 4 tudományos, 5 levéltári kezelő, 1 adminisztrátor és 1 irodai kisegítő. A raktárak zsúfoltsága következtében csak annyi anyagot tudunk átvenni külső szervektől, amennyi hely a selejtezések következtében évről évre felszabadul a levéltárban. Még így is körülbelül 700 iratfolyóméter anyagot gyűjtöttünk be a levéltárba a belső selejtezések következtében felszabadult állványzatokra. A kínzó raktári gondokon túlmenőleg tudományos intézményünk (jelentős állami igazgatási feladatokat is ellátva: kezeli az anyakönyvi másodpéldányokat, ellenőrzi és felügyeli a megye területén az irattárakat és a bennük folyó selejtezéseket, jelentős oktatási és közművelődési feladatokat is ellátva stb.), még napjainking sem tudta megoldani elegendő nagyságú kutatótermének a megteremtését, technikai felszereltségének (filmleolvasó, elektromos számológépek, xeroxmásoló, fotoapparátus, hangfelvevő működtetése), valamint dolgozóinak a tudományos munkához feltétlenül szükséges és kívánatos munkafeltételeinek